A bor és mámor görög istene, Dionüszosz szobrának feje került napvilágra Bulgáriában, Rusze közelében, ahol egy évtizede tárják fel a Sexaginta Prista római erődöt, azaz a "Hatvan kikötő városát".
A térségben a legkorábbi települést a trákok létesítették a Kr.e. 3. században. A Kr.u. 1. században, Vespasianus római császár utasítására kezdődtek a Sexaginta Prista erőd építési munkálatai a Singidunumot (mai Belgrádot) és a Duna-deltát összekötő főútvonal mentén.
A létesítmény a Római Birodalom északi határát volt hivatott védeni a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben. Az első írásos említés az erődről Klaudiosz Ptolemaiosz (90-168) görög matematikus, csillagász, földrajztudós Kr. u. 150 táján megjelent, a görög-római világot bemutató Geográfia című művében található.
Sexantapristis néven szerepel az erőd Marcus Aurelius Antoninus Augustus, ragadványnevén Caracalla császár "útikalauzában", az Itinerarum Antonini Augusti című műben is - olvasható az Archaeology in Bulgaria angol nyelvű bolgár régészeti hírportálon.
Egy Diocletianus uralkodásának idejéből fennmaradt felirat szerint a várost 250-ben pusztították el a gótok, de később Sexaginta Prista praesidiumként, azaz helyőrségként épült újjá. A település még létezett az 5. században, majd bolgár-törökök rombolták le. Az idei ásatási szezonban a várfal 20 méteres szakaszát tárták fel.
Az ókori szobortöredék mellett napvilágra került 300 pénzérme, valamint rengeteg cserépedényt is találtak. Az ókori kerámiákon túl feltártak az első dunai bolgár birodalom (632-1018) idejéből származó tárgyakat, valamint találtak Nyugat-Európából az oszmán uralom idején importált üvegárut is.
Forrás: MTI
