I. Géza magyar király sírhelyére bukkanhattak rá a váci középkori templom feltárásán dolgozó régészek. Az ásatás során a sírgödörből emberi csontok is előkerültek, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Géza maradványai lennének.
„Ott került elő a sírhely, ahol számítottunk rá, vagyis a középkori székesegyház hossztengelyében, az épület közepén. Maga az elhelyezkedése is bizonyítja, hogy az alapítót, vagyis I. Géza királyt, Szent László bátyját temették itt el” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Batizi Zoltán feltáró régész. „Sírhelyről van szó, nem teljes sírról, hiszen a temetkezési helyet nem csupán feldúlták és kirabolták, de az épített sír kövezését is kitermelték és vélhetően a kolostor 18. századi építésénél használták fel azokat.”I. Géza 1074 és 1077 között uralkodott, s bár feltehetően még Szent István, vagy utóda Péter megalapította a váci püspökséget, Szent László bátyja adományokkal segíthette a templom építését. A történeti források meglehetősen szűkszavúak Gézával kapcsolatban, leginkább jámborságát és aszketikus életmódját emelik ki. Halála után öccse, László került a trónra, aki az állam átszervezésével, illetve „jó marketingje” révén a 11. század második felének legismertebb, legnagyobb hatású magyar uralkodója lett. A királyi vérvonal azonban nem László, hanem Géza révén folytatódott, hiszen az ő fia volt Kálmán és Álmos herceg is.
„Géza sírját talán már a tatárjáráskor feldúlták, amikor felégették a mongolok a váci várat. De ha ekkor megmenekült is, biztosan ráakadtak a 16-17. század folyamán, a hosszas török uralom alatt. A sírnak helyet adó, többször átépített középkori székesegyház még a 17-18. század fordulóján is állt romjaiban, csak ezután bontották le, s mint a a sírhely is mutatja, termelték ki a föld alól is a köveinek egy részét” - jelentette ki Batizi Zoltán.
A sírhely feltárása során emberi maradványokra is rábukkantak, de ezek valószínűleg nem Géza csontjai, hanem egy utólagos temetkezés révén kerülhettek a földbe. A bolygatások miatt nem kerültek elő tárgyi leletek sem – érthető módon, hiszen a középkori sírrablóknak a célja minden bizonnyal ezek megszerzése volt.
„Erre az idényre befejeztük a feltárást, azonban a munkát folytatni kellene, hiszen vannak még ismeretlen részei a középkori templomnak és a hajdan mellette álló épületeknek. Természetesen már most el kellene kezdeni a bemutatás, részleges rekonstrukció tervezését, hiszen addig is meg kell óvni valamilyen módon a maradványokat” - tette hozzá a régész.
A tervezett bemutatást persze célszerű lenne összekapcsolni a barokk kori ferences kolostor felújításával. Bár még keresik, milyen pályázati konstrukcióban és milyen funkcióval lehetne megújítani az épületet, a középkori székesegyház maradványai is azt erősítik, hogy talán legjobb volna, ha váci múzeum kiállításai költöznének bele.
Forrás: muemlekem.hu