Gergye Krisztián Társulata és Gloria Benedikt szeptember 13-án a Bridging Europe fesztivál keretében mutatja be a Kokoschka babája - egy világraszóló szerelmi történet című táncdarabot a Müpában.
Amikor már minden nyári fesztivál véget ért és lassan a nyaralás emlékét is elfelejtjük, utazhatunk még egyet az ősz elején, ráadásul el sem kell hagynunk hozzá Budapestet. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiválja, a Bridging Europe – Európai Hidak ezúttal Ausztria kulturális finomságait hozza el azoknak, akik szeretnének megismerkedni a szomszédos ország értékeivel a Mozart-golyó univerzumán túl is. A klasszikus zenei műsor minőségére Fischer Iván a garancia, de ez alatt az egy hét alatt az is megtalálja a számítását, akit inkább az osztrák irodalom, filmek, könnyűzene vagy jazz érdekel. Minden, ami osztrák, egy helyen. A fesztiválra Gergye Krisztián és Gloria Benedikt egy különleges táncprodukcióval készül, valamint mások mellett fellép a Wolfgang Muthspiel Trio, a Soap & Skin with Ensemble, a PHACE és Gunar Letzbor. A Literárium irodalmi sorozatot egy Thomas Bernhard-est színesíti.
Gloria Benedikt és Gergye Krisztián nem először dolgoznak együtt. 2013-ban a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele kiállításának társprogramjaként mutatták be az egoegoego című nagysikerű koprodukciójukat.
Az osztrák balerina, aki művészetében a táncot a tudományhoz és politikához igyekszik közelíteni, feszegetve annak hagyományos határait, és a kortárs tánc magyarországi fenegyereke ismét a századforduló legendás korszakához nyúl, hogy hidat teremthessen a jelenkor kortárs művészete és világháborúk előtti progresszív korszellem között.
Előadásuk felidézi Gustav Mahler korát, és egy, a XX. század történelmén átívelő utazásra invitálja nézőit egy legendás szerelmi történet mentén.
A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi a címét, de csak annyiban merít ihletet ebből a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített életnagyságú bábjának extravagáns történetét.
„Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerbe, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került.”
A táncelőadás élethű bábok révén, a Kokoschka-i gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a XX. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zseni, Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és a Múzsa, a Femme Fatale Alma Mahlert. A táncba vitt bábok jelenbe írt története egy olyan kor emlékét idézi meg, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. A XX. század talán utolsó olyan pillanatára emlékezünk, ahol a romantika, az expresszionizmus, a szerelem még érvénnyel bíró fogalmak voltak, és a múzsák még képesek voltak a csókra.
„...az élet nem más, mint alaposan összegubancolódott szálak halmaza. A gombolyag nagy részét nem is látjuk, és nem tudjuk fellelni a szálak közt lévő kapcsolódási pontokat. Ám minden mindennel összefügg, és ezek a szálak minden eseményt összekötnek.” (Afonso Cruz: Kokoschka babája)
