Hogy fogunk elférni a Földön, ha nő a tengerszint magassága, és milliók válnak földönfutóvá? Egy francia építész fantasztikus konstrukcióval rukkolt elő, ráadásul a megoldás maximálisan környezetbarát.
A tengerszint emelkedése, az elérhető szabad életterek hiánya, a demográfiai robbanás már rövid távon is komoly gondokat jelent. A megoldások a felsorolt problémákra sokak szerint nem szárazföldön keresendők. A tengereken felépített lakónegyedek, hotelek vagy gyárak kiépítése már a világ több pontján elkezdődtek, és ezek a mesterséges szigetek azt bizonyítják, hogy a vízen úszó város már nem csak fikció.
Vannak „lebegő városok”, amik már régóta léteznek, például a Dubai Palm szigetek, amik pálmafa formájukról kapták a nevüket. Az itt található exkluzív villák a leggazdagabb városlakókat fogadják be, a luxushotelek pedig az Emirátusokban élő külföldieket szállásolják el.
Vannak azonban sokkal utópisztikusabb tervek is. Vincent Callebaut építész megálmodta a Lilypad-et (jelentése: tavirózsa-levél), egy mesterséges szigetcsoportot, amit az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése miatt hazájukat elhagyni kényszerülő menekülteknek tartanának fenn. Ezeket a fokozottan veszélyeztetett területek, például a Maldív-szigetek közelében helyeznék el.
Három „hegy” alkotná a szállásokat, az irodákat és a szabadidő komplexumokat, továbbá a mezőgazdasági farmokat és a haltenyésztő üzemeket. Minden sziget 50 ezer lakót tudna elszállásolni. Az emberek ott élnének, dolgoznának és szórakoznának anélkül, hogy el kellene hagyniuk a szigetet.
Minden sziget ökovárosként működne, saját maga termelné az energiát, nulla lenne a szén-dioxid kibocsájtása, mivel rendelkezne az összes megújuló energiaforrással, nemcsak a nappal és a széllel, de a keletkező biomasszát és az ár-apály energiáját is felhasználnák.
