Nicolas Schöffer-napot rendez a Műcsarnok január 21-én. A kinetikus fényszobrász munkáit összegyűjtő kiállítás tánccal, vetítésekkel és beszélgetésekkel búcsúztatja a Fény Évét.
Először és utoljára, már csak január 31-ig látható hazánkban egyben az a rendkívüli gyűjtemény, amelyet a kinetikus fényszobrairól ismertté vált Nicolas Schöffer egykori műtermében megőrzött munkáiból rendez a Műcsarnok, a művész özvegye, Eléonore Schöffer közreműködésével. A magyar származású, de Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztó munkáiból október végén nyílik kiállítás a Műcsarnokban, ahonnan 3 hónap után az anyag ismét külföldre kerül.
A több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű kiállítás hosszas előkészítő munka eredménye, megrendezésének terve több évre nyúlik vissza, s célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „fénymágus” művész újrafelfedezése. Minderre jó alkalmat kínál az is, hogy 2015-öt az UNESCO a Fény Évének választotta. Jóllehet, 1980-ban megnyílt a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára 1982-ben volt jelentős tárlata Magyarországon. Az új kiállítást döntően a művész egykori műtermében, az özvegye tulajdonában lévő szobrokra építjük.
Az állami garanciával megvalósuló kiállítás ebben a valamikori műteremben tárolt hatalmas anyagból mutat be válogatást. A legnagyobb hangsúlyt a tárlaton a művészt ismertté tevő térdinamikus és fénydinamikus szobrai kapják, de emellett bepillantást nyújt az anyag a festőként induló Schöffer korai munkáiba, valamint a meg nem valósult, olykor urbanisztikai léptékű terveiből fennmaradt vázlatokba is.
Schöffer szobrai a maguk korában úttörőnek, esztétikai szempontból hipermodern téri alkotásoknak számítottak. A kibernetikus szobrászat újfajta látásmódot adott a városi tereknek, ahol az alkotások nem csupán megjelennek, de környezetükkel kommunikálnak is és a hangra, a fényre más-más módon reagálnak. Mai érdekességüket éppen az azóta felgyorsult, digitális-technikai forradalommal való összevetésük adja. Ma ezek a művek azzal szembesítik korunk emberét, hogy milyennek láttuk közel fél évszázaddal ezelőtt a jövőt.
2016. január 21-én Schöffer-napot tart a Műcsarnok: bemutatják az első hazai interjúkat Nicolas Schöfferrel, az első magyar portréfilmet a fénymágusnak is nevezett művészről, lesz szakmai tárlatvezetés, táncművészeti improvizációk, tudományos előadások és irodalmi kerekasztal. A Schöffer-napon a kiállítások és a kísérőprogramok 50%-os belépőjeggyel látogathatók.
A képzőművészet, urbanisztika, mozgásművészet és irodalom határmezsgyéin mozogva ismerkedhetnek meg a Kalocsán született, de Franciaországban alkotó művész munkásságával, életével, város léptékű terveivel, kinetikus és kibernetikus fényszobraival január 21-én 10-től este 8 óráig a Schöffer-nap résztvevői. A filmvetítéssel induló nap a Fény Nemzetközi Éve 2015 programsorozat záróeseménye, aminek alkalmából Kroó Norbert akadémikus, a programbizottság elnöke ünnepélyes köszöntővel a Műcsarnokban zárja a hazai eseménysorozatot.
A programok:
HANGOK ÉS FILMEK
10 óra Klaus Lindemann: Kyldex I. (1973) – filmvetítés
12 óra Nicolas Schöffer Retrospektív:
ROCKENBAUER ZOLTÁN és SZEGŐ GYÖRGY kurátorok tárlatvezetése
13 óra RÓZSA T. ENDRE művészettörténész:
Rádióinterjúk Nicolas Schöfferrel – beszélgetés
A FÉNY NEMZETKÖZI ÉVE
14 óra Záróesemény
köszöntő: KROÓ NORBERT akadémikus, a Fény éve programbizottság elnöke, SZEMADÁM GYÖRGY, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja
A XX. századi fényművészet: kontextus és kronológia – SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS egyetemi tanár előadása
Fényút. Borbás Tamás filmje Csáji Attiláról
HANGOK ÉS MOZDULATOK
16 óra Schöffer – hangok és mozdulatok: BARÁTH P. BÁLINT zeneszerző, zongoraművész és a MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA hallgatóinak közös improvizációja
16:30 Kyldex I. – LŐRINC KATALIN táncművész, szakíró előadása
17:15 Zenei építészet zajokból – BÁNKÖVI GYULA zeneszerző, szerkesztő
előadása
EGY ESTE A LÁTHATATLAN FALÚ HÁZBAN
18 óra GALÁNTAI ZOLTÁN technika- és tudománytörténész, író, TILLMANN J. A. filozófus, esztéta és TRENKA CSABA GÁBOR író
felolvasás és kerekasztal-beszélgetés
Részletes információkat itt talál.