Pozitív üzenetek érkeznek az okostelefonokra, miközben körölöttük háborúk dúlnak.

Mit tehet a művészet akkor, amikor káosz és háború uralkodik a világban? Az Optimista est épp annyira szól a függetlenség lehetőségeiről, mint a szabadságról és a művészet létjogosultságáról. Az előadás ezek mellett szól a magányról, az elveszettségről, a kirekesztettségről, és a közösségteremtés lehetőségeiről is. Sőt, maga a produkció is egy kísérlet a közösségteremtésre. Az alkotók kifejezett kérése:

Ne felejtsd otthon a (feltöltött!) okostelefonodat, és ne kapcsold ki az előadás alatt!

Az Optimista esten a nézők üzeneteket kapnak a telefonjaikra, miközben Tű, az utolsó lény a Földön, csak hozzájuk beszél.

Beckett Ó azok a szép napok! című drámája volt a trambulin, ahonnan az alkotók elrugaszkodtak – a produkció csupán néhány szövegrészletet és az apokalipszis utáni hangulatot tartotta meg az eredeti műből, amely a Földön maradt utolsó házaspár történetét meséli el. Az Optimista est olyan világban játszódik, ahol entális és fizikaim háborúk egyaránt dúlnak. Arra a kérdésre keresi a választ az előadás, mit tehet a kultúra egy ilyen háborús helyzetben? Be kell-e állnia a harcba ahhoz, hogy életben maradjon? Van-e esélye a függetlenségre?

A Jászai Mari és Latinovits Zoltán díjas Murányi Tünde játéka vezeti be a közönséget ezekbe a kérdésekbe. A színésznő játszott korábban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, Bárka Színházban, a Játékszínen, és egy sor TV- és játékfilmből is ismerős lehet.

Az előadást Hudi László, az alternatív színházi élet kultikus alakja rendezi. A Mozgó Házas időszak után dolgozott a táncos Ladjánszki Mártával, a zenész Gryllus Samuval, rendezett kortárs opera-oratóriumot is, vezette a Flórián Műhelyt. Most is, ahogy szinte mindig, a Természetes Kollektíva alkotóival fogott munkába, hogy létrehozzon egy olyan produkciót, ami új módszerrel vonja be a közönséget: a nézők telefonjukra optimista üzeneteket kapnak az előadás ideje alatt.

Az előadásról így nyilatkozott Murányi Tünde:

A kicsengés szerintem az, hogy együtt van remény. Mikor minden rossz, akkor is betörhet egy pici fény. Én ebbe beleállok és hagyom, hogy sugározzon rám. Még akkor is, ha körülöttem vagy bennem is nagy a sötétség. Az embernek van családja, rengeteg a szépség az életben. Hagyni kell a fényt beáradni.