Szövegük se volt az eredeti változatban, mégis önálló sztorit kapott a két mellékszereplő.

Tom Stoppard drámaírói munkásságának máig legsikeresebb műve a Shakespeare Hamletjébe oltott abszurd komédia, a Rosencrantz és Guildenstern halott. A darabot újra előadja a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, június 16-án a Szkéné Színházban.

A színház halála az unalom, mondják – az unalom ellentéte pedig az izgalom. Tom Stoppard nem fordulatos történetekkel, sokkoló hatáselemekkel izgatja fel a közönséget. Drámaírói rendkívülisége abban áll, hogy szinte egyedülálló módon képes szellemi izgalmat gerjeszteni szövegeivel a színpadon és a nézőtéren.

Főhőseink mellékszereplőként bolyonganak egy igen szerteágazó és csapdákkal teli világban, Hamlet történetében, és közben megpróbálnak értelmet keresni a jelenlétüknek, a létüknek.
„Biztosan volt egy pont, amikor dönthettünk volna máshogy is.” – ez a mondat későn hangzik el, statiszták maradnak egy eleve elrendeltnek látszó világban, a történetük meg van írva, és bármennyit is kínlódnak és töprengenek, képtelenek máshogyan dönteni és cselekedni, mint ahogy az eleve elrendeltetett.

Ránk hasonlítanak, egyszerű hétköznapi emberekre, akik csak tengődünk a hatalmasok által megfogalmazott és elrendelt világban, és fogalmunk sincs mikor és hol, kik és miért döntöttek helyettünk az életünkről.
Szimpatikusak, viccesek, töketlenek és tehetetlenek, ahogyan mi is.

A darabot Szikszai Rémusz rendezésében adja elő a Vádli Társulás és a Füge Produkció, a főbb szerepekben pedig Fodor Tamás, Kaszás Gergő és Nagypál Gábor látható.