Zimbardo, a szociálpszichológia 83 éves veteránja megmagyarázza nekünk, miért egyre sikertelenebbek a fiúk a szexuális életben és az élet más fontos területein.
A szakmai berkekben egyenesen sztárnak számító szociálpszichológus korát meghazudtoló energiával járja a világot: Irántól Ausztráliáig konferenciákon szólal fel a társadalmi közöny, a passzivitás ellen a nevével fémjelzett Hősök tere nevű, hazánkban is sikeres kezdeményezés keretében (az egyik ilyen rendezvényről korábban a Kultúrpart is tudósított). Egy éve másodmagával könyvet írt nemzedékünk férfiairól. A könyv egy év után hazánkba is eljutott, a magyarra frissen lefordított művéről múlt héten Bombera Krisztinával beszélt egy könyvbemutatón.
„A fiatal férfiak soha nem látott kudarcot vallanak”
A világhírű szaktekintély Nikita Coulumbe fiatal kollégájával írt Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak című könyvében szembesíti az olvasókat a technológia okozta függőségek hatásaival. Zimbardo saját hallgatói körében szerzett tapasztalatai ösztönözték arra, hogy kifejezetten a heteroszexuális fiatal férfiak szokásait vegye górcső alá. A stanfordi professzor több évtizedes oktatói munkája alatt tapasztalta, hogy diákjai között egyre több a nő és egyre kevesebb a férfi. A nők nagy része tanulmányai alatt jobban teljesít (és összehasonlító felmérések alapján az általános iskolától az egyetem befejezéséig - tehát 6 éves kortól úgy 26 éves korig - a nők a legfontosabb paraméterek figyelembevételével jobbak, mint a férfiak), egyre több amerikai egyetemi oktató nő, és egyre kevesebb férfi szerez diplomát az Egyesült Államokban.
A fiatal férfiak soha nem látott kudarcot vallanak az oktatásban, a társadalmi, de még a szexuális életben is. A fiatal nők pedig minden területen felülmúlják őket az általános iskolától az egyetemig, a munkahelyeken és még a sportban is. Felmérésekkel, interjúkkal, kutatásokkal a tüneteket, az okokat, a következményeket igyekeztünk felvázolni. Arra jutottunk, hogy a fiúk gátlásosak, magukba fordulók, lobbanékonyak, lelkiismeretlenek. A lányok függetlenebbek, szorgalmasabbak, rugalmasabbak és jobban boldogulnak a világban - kongatja a vészharangot a valasz.hu-nak adott interjúban a szociálpszichológus.
Még a szex is unalmas
A technológia okozta függőségek az addikciók körében annyiban számítanak újnak, hogy használatuk közben fogyasztóiknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen hosszútávú hatást gyakorolnak rájuk. Az alkoholizálástól és a drogozástól még annyiban is eltérhetnek, hogy míg az előbbieknél a mennyiségre való igény idővel arányosan növekszik, az internetes pornónál a mennyiség helyett az újdonságon, az újfajta élmények megszerzésén van a hangsúly.
"A videójátékok változatossága után az egész világ unalmassá válik számukra. Nincsenek igazi kapcsolataik, egy más ember által alkotott fantáziavilágban élnek. A szexfilmek után nem tudják élvezni a valóságos együttléteket, a valódi nőket. Teljesen egocentrikussá válnak, hiszen saját vágyaik kielégítésének élnek. Nem tudnak nyitni mások felé, nem tudnak csapatban dolgozni. Idegen számukra a gondolat, hogy nem csak az ő igényeik léteznek. Így nem lehet jó egy párkapcsolat. Sok mai fiatal számára még a szex is unalmas" - nyilatkozta a jelenségről Zimbardo egy interjúban.
A könyvben szóba kerül a párválasztási és párkapcsolati nehézségekkel is küszködő és sok esetben masszív pornófogyasztó generációk útkeresése is. A mindennapok helyett az online-világban létezők számára a face-to-face kapcsolatokban gyakran kommunikációs blokkok keletkeznek mivel a virtuális világban használt kapcsolattartási mechanizmusok nem adaptálhatók az offline világba: az internetes filmekkel ellentétben a való világban nem lehet továbbkattintani, ha valami nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk. A családalapításhoz, gyerekvállaláshoz, elkötelezett párkapcsolathoz szükséges felelősségvállalásnak sem kedvez az kényelmesült élet és a mesterséges online létforma. Zimbardo a Psychology Today-nek adott interjúban azokat a Hollywood-i filmeket is felelőssé teszi, amelyekben a férfiakat szerencsétlen, kilátástalan, nevetséges, fogyó és feláldozható árucikkekként, egyszóval szánalmas lúzerekként mutatják be, olyanoknak, akik csupán a értelmetlen szórakozásnak és a tekervényes ám soha meg nem valósult terveiknek élnek (ilyen filmek például: Az elhajlási engedély, A vadbarmok támadása, Anyám nyakán). A női sztárok, velük ellentétben vonzóak, összeszedettek, érettek, és sikerorientált napirendjük által vezérelve valósítják meg rendre összes tervüket. A szociálpszichológus szerint az az érzés, hogy megkaphatunk olyan dolgokat is, amelyekért nem kell megdolgoznunk szembemegy az eddigi évszázadok óta meghonosodott protestáns munkaetikával. A szicíliai származású professzor az amerikaiak legamerikaibbjának tartott, pedig szintén olasz felmenőkkel rendelkező Vince Lombardinak a krédóját hozza fel, hogy szemléltesse ezt a kontrasztot: minden férfi számára az igazi beteljesülés az, hogy ha kemény küzdelem árán eléri kitűzött célját, majd megfáradva, de mégis diadalittasan elfekszik a csatatéren is - mondta az amerikai foci legendás játékosa. A sztár-szociálpszichológus szerint az internetpornón és játékokon szocializálódott fickókat nem igazán érdekli a hosszútávú, romantikus kapcsolat, a házasság, az apaság és az sem, hogy saját családjukért küzdjenek. A valódi élet elől inkább stimulált alternatív világokba menekülnek, ahol nincs helye az igazi, hús-vér lányoknak, illetve a lányok-fiúk közötti közvetlen társas interakcióknak. Az elmúlt évtized során ez a minta beszivárgott a felnőtt életbe is, ahol a férfiak inkább megmaradnak kisfiúknak, és emellett, vagy ebből következően nehezükre esik a nőkhöz is egyenlő társként, barátnőként, szerelmükként vagy szeretett feleségükként viszonyulni.
További lehetséges bűnbakok
Zimbardoék könyvében a férfiak válságának hátterében álló egyéb okokról is olvashatunk, többek között az egyre gyakoribb apa nélküli családok és a férfi rokonok (nagyapák, nagybácsik) hiányáról; a média családi életre gyakorolt elidegenítő hatásairól; a megváltozott környezeti hatásokról, például a munkakörnyezet megváltozásának hatására bekövetkező fiziológiai változások következményeiről; az elnőiesedett oktatás válságáról, mivel a legújabb technológiához szokott generációk igényeivel képtelen lépést tartani és a fiúk számára is motiváló eszközökkel, módszerekkel előállni. Akit érdekelnek a további részletek, ne szalassza el elolvasni a teljes könyvet.
Nagy Gergő szociológus A férfiak jövőjéért aggódik a börtönkísérlet atyja című rendkívül részletes és színvonalas összefoglalójában bemutatja a kötetet kritizáló hangokat is (többek között: a kutatás pusztán egy online kérdőív, mely nemi szempontból nem túl kiegyensúlyozott; nincs letisztázva, hogy mit nevezünk túlzott használatnak, illetve hogy kik alkotják a játékok törzsközönségét). Nagy szerint a témában született sikerkönyveknél Zimbardo-ék kötete mégis összetettebb, annak ellenére, hogy "némileg megtévesztő a könyv alcíme, mely kizárólag a technológiát teszi felelőssé a férfilét jelentésének a negatív irányú változásáért, ugyanis a fejezetekből ennél egy sokkal bonyolultabb, éppen ezért nehezebben is igazolható összefüggésrendszer bontakozik ki".
Bár könyvében Zimbardo felvázol néhány lehetséges megoldást is - úgymint: a családon belüli őszinte kommunikáció, a szexuális nevelés fontossága, több férfi tanár bevonása az oktatásba, értelmesebb számítógépes játékok tervezése - saját bevallása szerint azonban nem talált még megoldást a problémára, s így az általában optimista szociálpszichológus kevésbé biztató jövőképpel áll elő: "A fiúk bajban vannak".
