Ki találta ki a gulyáspartyt? És ki szervezte meg Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát 1906-ban? És ki rendezte meg az első maratoni futóversenyt 1984-ben? Nem fogja kitalálni!
1902. augusztus 29-én alakult meg az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt., az első magyar utazási iroda, amely több mint egy évszázados múltjával, kiterjedt irodahálózatával és piaci részesedésével ma is a magyarországi idegenforgalom meghatározó szereplője. Közismert nevén az IBUSZ.
Az IBUSZ jogelődje másfél évtizeddel az első osztrák, német és olasz nemzeti utazási irodák előtt alakult meg. A 800 ezer koronás alaptőkével létrehozott cég első elnöke gróf Esterházy Miklós lett. A vállalat először a MÁV városi menetjegy-irodájának feladatait vette át, később utazási irodává bővült, külföldi fiókokat nyitott, és 1925-ben beindította a rendszeres budapesti városnéző buszokat. Egy évvel később, 1926 végén az Utazási Vállalat beolvadt az Általános Beszerzési és Szállítási Rt.-be, és az így létrejött cég neve Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Vállalat (rövidítve IBUSZ) Rt. lett.
Az IBUSZ a két világháború közti időszak meghatározó hazai idegenforgalmi vállalkozásként igen kiterjedt tevékenységet folytatott. Foglalkozott egyebek között idegenforgalmi információs tevékenységgel, utazásszervezéssel, jegyeladással, csomagszállítással, szálláshelyek értékesítésével, vendéglátóhelyek létesítésével, útlevél és vízum beszerzésével, utazással kapcsolatos brosúrák kiadásával és árusításával, közlekedési eszközök bérbe adásával, később filmekkel és hirdetésekkel is. Már a harmincas években alkalmazta a mai "fapados" utaztatást: kilenc év alatt több mint egymillió utast szállítottak a cég "filléres vonatain".
Miután egy 1948. évi kormányrendelet az IBUSZ kivételével megszüntette az összes idegenforgalmi szervezetet, majd 1949-ben a vállalatot államosították, az IBUSZ a korábbiakhoz képest igencsak visszaszorított turizmus állami monopolszervezetévé vált. A profiltisztítás során leválasztották róla a szállítási, vendéglátási, valamint a hírlap- és könyvforgalmazási tevékenységet. A vállalat - kényszerűségből - egy ideig csak Európa keleti felébe szervezhetett utakat, illetve a hazai tájak megismerésére buzdíthatott.
1957-ben aztán kialakították az Utazási BC számla rendszerét (ennek lényege az volt, hogy a külföldön élő hozzátartozók devizaátutalásait e számlarendszer keretében használhatták fel utazásaikhoz a magyar rokonok), majd a hatvanas évektől újra megnyílhattak a külföldi képviseletek, és az IBUSZ ismét szerződéses viszonyt alakíthatott ki külföldi utazási irodákkal. Ekkortól lényegében megszűnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyílt (Expressz, Budapest Tourist, Cooptourist, Air Tours, Volántourist, Pegazus Tours), és bár 1988-ra már 140-re emelkedett az utazási irodák és szolgáltató vállalatok száma, az IBUSZ megőrizte vezető szerepét, és továbbra is Európa egyik legnagyobb utazásszervező vállalataként tartották számon.
Az 1980-as évek végére az IBUSZ 23 országban rendelkezett képviselettel, 1500 külföldi vállalattal állt szerződésben, 121 belföldi irodájában 3 ezren dolgoztak, és a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította le.
1990-ben a budapesti tőzsde megnyitásakor az IBUSZ-é volt az első részvény, és a vállalat ismét valódi részvénytársasággá vált. 1991-ben az állami tulajdonú 56 százalékos részvénycsomagot is eladták, így az IBUSZ-ban megszűnt az állam közvetlen részesedése. 1994-ben a cég holdingszervezetet alakított ki, és az IBUSZ Rt. csökkentett létszámmal működő, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezetté változott.
Az IBUSZ-csoport utazási irodai szolgáltatásokkal, szállodaipari vállalkozásokkal és pénzügyi érdekeltségekkel foglalkozik. Az egyes üzletágakat önálló társaságokba szervezték, ezek közül a legjelentősebb az IBUSZ Utazási Irodák Kft. lett.
A cég történetéről Molnár Anitával beszélgettünk a Kultúrpart Trend FM-en futó adásában:
A rovat támogatója az
