Robajló vízesések, kristálytiszta tavak és elképesztő színek, amerre csak nézünk: az elképesztő tórendszer minden évszakban felejthetetlen látványt nyújt, és ezt muszáj személyesen megtapasztalni.

A Plitvicei-tavak:16 tó mintegy 100 vízeséssel összekötve. Már a számok is lenyűgözőek, hát még a látvány! Ezt az egyedülálló tóláncot Horvátország legelső nemzeti parkjában, a majdnem 300 négyzetkilométeres Plitvicei Nemzeti Parkban, a Kapela-hegységben találjuk. A terület leírhatatlan szépsége megkérdőjelezhetetlen, az UNESCO természeti világörökségi listáján is már 1979 óta szerepel.

A tórendszert a fekete és a fehér folyó, a Bijela és a Crna Rijeka formálja és táplálja több ezer éve. A dolomit és mészkő hegyek sűrű erdőségében a tavak különböző magasságokban, lépcsőzetes elrendezésben alakultak ki. A legmagasabban (Prošćansko) és a legalacsonyabban (Sastavci) fekvő tó között 156 méter a szintkülönbség, a feljebb lévő tavak kisebb-nagyobb patakokon és zuhatagokon keresztül kapcsolódnak az alsóbbakhoz; hóolvadás és esőzések után összesen akár száznál több vízesés is létrejöhet így. A tizenhat tó mindegyike páratlan tisztaságú és elképesztő színekben játszik; napszaktól, évszaktól és időjárástól függően a kékek és zöldek ezer árnyalata is felvonul.

A parknak két bejárata van, így tetszés szerint kezdhetjük a sétát a négy sekélyebb alsó vagy a 12 nagyobb és mélyebb felső tónál. A túraútvonal jelentős része – hogy száraz lábbal megússzuk – fa pallókból épített járdákon halad, míg bizonyos területekre kishajó, vagy kisvonatnak nevezett busz viszi a látogatókat. Télen az időjárás és a korai sötétedés miatt korlátozottabban látogatható csak a park, de a csipkévé fagyott jégfüggönyök és a gigantikus jégcsapok látványa bőséges kárpótlás ezért a kis kényelmetlenségért.

A tavak közül a legmélyebb (47 méter) és legnagyobb a Kozjak, melynek további különlegessége a közepén lévő apró Štefanija-sziget. A legszebbnek sokan a Galovacot tartják a lépcsős vízesésekkel – egyesek szerint ezek még Horvátország legmagasabb zuhatagánál, az 1. bejárathoz közeli, 78 méteres Nagy-vízesésnél is látványosabbak.  A tavakon és zuhatagokon kívül is akadnak még különlegességek a parkban. Olyan védett és ritka állatfajoknak is otthont ad, mint a medve, a farkas, a vidra és a fülesbagoly, de lepkék, madarak és orchideák is nagy számban élnek itt. Ha időnkbe belefér, a Nagy-, a Fekete- és a Tónimfa-karsztbarlangokba is érdemes benézni. Mivel alig 300 kilométerre van a magyar határtól, a látogatás a Plitvicei tavaknál egynapos programnak is kiváló – ráadásul a kutyát sem muszáj otthon hagyni, pórázon négylábú barátaink is bemehetnek a nemzeti parkba.

A Kultúrpart rádióműsorában Lantos István mesélt erről a természeti csodáról:

A rovat támogatója az