Angel Olsen harmadik nagylemezén tulajdonképpen kikristályosodik mindaz, amit az eddigi anyagain felcsillanni láttunk: az idei év legerősebb folkalbumát jegyzi.
Az Észak-Carolina állambeli énekesnőnek érdekes élete volt: a mélyen vallásos nevelőszülei vele együtt nyolc gyereket neveltek fel, akik közül néhányan a szülei lehettek volna, akkora volt köztük a korkülönbség. De a generációs szakadék inspirálta Angelt, innen a 60-as, 70-es évekhez való erős vonzódása is, ami leginkább eddig a My Woman-en tűnik fel igazán. A kamaszkorában keresztény rockkoncertekre járó lány nagyjából ekkor kezdett el zenét szerezni – aztán egészen addig jutott, hogy 2011-ben már a folk egyik kiemelkedő alakjának, Will Oldhamnek (azaz Bonnie "Prince" Billy-nek) a Wolfroy Goes To Town című albumán vokálozott. Ezután jöttek a szólóanyagok.
A My Woman sokkal gazdagabb hangszerelésű, mint az előző lemezek: főképpen jelentős a változás a bemutatkozó Strange Cacti EP-hez képest, valószínűleg azért is, mert Angel Olsen több interjúban is kikérte magának a folyamatosan ráaggatott, "szomorú, egyszálgitáros lány, aki érzelmes szövegeket ír" jelzőt. Az Intern például akármelyik Lynch film soundtrackjén szerepelhetne, a Shut Up Kiss Me pedig minden lány himnusza, aki valaha is reménytelenül stírölte a fiúkat különböző szórakozóhelyek előtt állva, abban a reményben, hogy majd most sikerülhet. A Not Gonna Kill You első pár percében a fiatal Courtney Love szólal meg, a Sister pedig a maga nyolcperces valójában először nagyon masszívnak hathat, ki is lóg az eddigi életműből, nem csak a hossza miatt, hiszen a tavaly előtti, Burn Your Fire For No Witness-en is ott volt a White Fire; de amíg ott a hét percnyi, tömör melankóliából bőven elég lenne feleannyi is, a Sister valahogy olyan utazásra visz, amiből nem könnyű kiszakadni, de nem is akarunk.
Tulajdonképpen a My Woman-en minden a helyén van, aminek a helyén kell lennie, hogy innen hová lehet még indulni, az úgyis csak idővel derül ki: az mindenesetre egyértelmű, hogy ez Angel Olsen pályafutásának eddigi legkiemelkedőbb lemeze.
