Nem panaszkodnak, nem nosztalgiáznak, de azért felidézik azt a korszakot, ami majdnem 20 éven át tartott, és úgy hívták: Bárka.

Ki rendezett legtöbbet a Bárkán (Vidovszky), hányan is írták-rendezték a Titanic vizirevüt – és persze ki mikor miért ment vagy maradt... De legfőképpen: milyen esélyei vannak ma azoknak, akik január 6-án és 7-én 22.00 órától eljátsszák a Majdnem 20 című kiképzést?

Ráadásul január 6-án 21-órától Bérczes László, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szikszai Rémusz, Tasnádi István és Vidovszky György
 beszélget a korszakról. Ezt követi Tasnádi István: MAJDNEM 20 –Volt egyszer egy Bárka Színház (1996 – 2015) c. darabja amely Ördögkatlan Produkció. Létrehozták-játsszák: Farkas Dénes, Molnár Áron, Kovács Gergely, Császár Réka, Sipos Viki, Egri Bálint, Blahó Gergely, Bárdi Gergő. Hegedű: Czitán Róbert, A rendező munkatársa: Gyevi-Bíró Eszter

Rendező: Vidovszky György

A január 7-i előadásra páros belépőt nyerhetsz, ha likeolod a facebook oldalunkat, és helyesen válaszolsz az alábbi kérdésre:

A megfejtéseket a jatek@kulturpart.hu emailcímre várjuk január 6-án délelőtt 10-ig. Mivel a nyerteseket telefonon értesítjük, kérjük, add meg telefonszámod is!

A Bárka

Majdnem 20 évet élt. 1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat. A társulat részben a Csányi által rendezett, legendás Szentivánéji álom alkotóira (Udvaros Dorottya, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kaszás Gergő, Tóth József, Murányi Tünde, Széles László, Vasvári Emese, Lovass Ágnes…), részben a hozzájuk csatlakozó alkotókra épült (Tasnádi István, Kárpáti Péter, Bérczes László, Cseh Tamás, Vidovszky György, Szikszai Rémusz, Gazsó György, Spolarics Andrea, Tölli Judit, Matuz János, és sorolhatjuk…). Fontos és izgalmas műhely formálódott itt, jelentős rendezők, színészek, színházi alkotók fordultak meg benne, válságok és változások közepette, de mégiscsak született és működött egy színházi műhely. Csányit Alföldi váltotta, Alföldit Seress, a Bárka Színház 2015 nyarán megszűnt. Felemelő és szomorú történet.

A Bárka létrehozásakor az egyik alapelv a Shakespeare-i, Moliere-i idők színházi alapvetése volt: a mű szövege és maga az előadás együtt születik, azaz az alkotás részfeladatai összefonódnak, egymást befolyásolva úgymond egymást ihletik. Az író (Tasnádi István), a rendező (Vidovszky György) és a színészek 2016 nyarán leköltöztek Nagyharsányba, az egyik Ördögkatlan-faluba, és egy kanavász alapján elkezdték az improvizációkra, egyáltalán a színészi aktivitásra épülő közös munkát. Darab és előadás egyszerre született meg, azaz a 2017. január 6-án a Szkéné Színházban megtörténő premier egy új magyar dráma születésének pillanata is lesz.

A Bárka megidézésének lényege nem a nosztalgiázás, hanem a teremtő gondolkodás, a cselekvő akarat, mely arra fókuszál, hogyan lehet / lehet-e ma Magyarországon színházat létrehozni, kultúrát folytatni és teremteni.

Tasnádi így ír a Majdnem 20-ról: „Ebben a teljesen valószerűtlen utópiában egy csapat fiatal elbarikádozza magát a bezárásra ítélt Bárka Színházba, és nem hajlandó elhúzni onnan, nem használ sem jó szó, sem fenyegetés. A patthelyzetet az Új Fenntartó (Közszolgálati Egyetem) végül egy nagyvonalú ajánlattal kívánja feloldani: maradhatnak a fiatalok, ha hajlandóak átképeztetni magukat közszolgának. Megérkezik a Kiképző, és elkezdődik a kemény munka, melynek során ezek a romkocsmában merengő, elkényeztetett, idealista művészpalánták a mai kor elvárásainak megfelelően életre nevelődnek. Vagy nem. A kiképzés során jeleneteket idézünk meg/fel a Bárka elmúlt (majdnem) két évtizedének legendás előadásaiból, például a Don Quijote reprízből, amiben Kriston elbarikádozza magát a bezárásra ítélt könyvtárban... – ez lett volna a Bárka első bemutatója; de A Legyek ura -, Iskola a határon-etűdök is lesznek…”

Bárka-képek

A Bárka-estek idején a Szkénében Koncz Zsuzsa és Schiller Kata bárkás fotói láthatók az előtérben. Koncz Zsuzsa fotói az alapításról, a bontásról és építkezésről, néhány szép előadásról – és lányának, Schiller Katának képei az utolsó időkből.