10 évvel ezelőtt, 2006 novemberében jelent meg a Brand New harmadik albuma, amit valahogyan azóta sem tudtak felülmúlni – bár a lassacskán nyugdíjba vonuló zenekar valószínűleg nem is akarja.
A frontember Jesse Lacey mindig is a poétikus-szomorú dalszövegíró/énekes archetípusa volt: elvégre egy egész albumot (az első, Your Favorite Weapon címűt) írt arról, hogy a barátnője a volt zenekarának és a műfaj másik éllovasának számító Taking Back Sunday egyik tagjával megcsalta. A fejlődés a témák komolyságában egyre inkább megfigyelhető volt, aztán egyszer csak eljutottunk a The Devil And God Are Raging Inside Me-ig, ami már nem 40 percnyi sárdobálás volt egy másik zenekarra azért, mert a csajod otthagyott. (Nem mintha ez nem lenne eléggé fájdalmas téma.)
Az albumot egyrészt nagy csend előzte meg: a rajongók nem igazán tudhatták, mire számíthatnak – persze pár demo óhatatlanul is kiszivárgott, ami miatt a zenekar nem volt túl boldog. Egy félkész valamit nem szerettek volna a kezük közül kiadni, ráadásul úgy érezték, hogy már ellőtték ezeket a számokat, ezért újakat kell felvenniük helyettük –persze párat azért megtartottak, az egyik lett az albumnyitó Sowig Season ami kellőképp megadja a lemez alaphangulatát: a The Devil And God Are Raging Inside Me tele van gyásszal, annak feldolgozásával, hittel, na meg azzal, hogy milyen, ha az utóbbit kicsit elveszítjük. Az egyik legerősebb szám talán a Limousine, ami egy, a Brand New szülővárosában történt balesetet ihletett: a 7 éves Katie Flynn Jesse Lacey lakhelyétől pár méterrel halt meg autóbalesetben – az esküvőről hazafelé tartó család limuzinjának teljes erőből csapódott neki egy olyan ember kocsija, akinek a véralkoholszintje háromszorosa volt a megengedettnek. Az eset a nyilvánvaló mellett azért is rázta meg annyira őket, mert rengeteg másik ismerősükről tudták, hogy vezettek részegen a baleset időpontjában.
Az album másik kulcsdala a Jesus Christ, ami nagyjából arról szól, hogy tudod, hogy éppen valami nagyon félremegy az életedben, de képtelen vagy megállítani – meg hogy hiába van felszabadulás, vajon egy olyan ember, mint Jesse Lacey, megkaphatja-e azt. A Jesus Christ tulajdonképpen összefoglalja az egész lemezt és amíg a Your Favorite Weapon összes szövege kamaszok ezereinek szolgált mindenféle, a kétezres évek elején népszerű közöségi oldalon megosztható, érzelmes idézetként, addig a Jesus Christ már tényleg olyan dolog, amire hajnal négykor gondolunk, amikor a legvédetlenebbek vagyunk.
Tényleg nem csoda, hogy a The Devil And God Are Raging Inside Me még most is példaként szolgál magának a zenekarnak, hogy ehhez mérik minden produktumukat: már akkor is kiemelkedett a mezőnyből - tíz évvel később meg pláne.
