Sokak szerint az új technológia pusztulást hoz, de Sepp Norbert IBM Watson-nagykövet ettől egy sokkal árnyaltabb képet vázolt fel a kognitív rendszerekről. De mik is azok a kognitív rendszerek?
Kicsoda Watson? Vagy inkább micsoda?
A HR-Festen Sepp Norbert elmesélte, hogy amikor felteszi ezt a kérdést legtöbben vagy Sherlock Holmes barátjára John Watsonra vagy Emma Watson színésznőre gondolnak.
"Az a Watson, akiről most szó van arról lett nevezetes, hogy 6 évvel ezelőtt egy népszerű amerikai kvízműsorban legyőzte az addig legsikeresebb két játékost. Ez a játék 6 évtizede fut az Egyesült Államokban egy műveltségi vetélkedő, Magyarországon Mindent vagy semmit néven ismerhettük meg kilencvenes években. Nem az a különlegessége, hogy sok mindent kell tudni, hanem a kérdések olyan furfangosan vannak feltéve, hogy a feladat nehézségének nagyobb része abban rejlik, hogy értjük-e, hogy mit kérdeztek. Watson azzal, hogy megnyerte ezt a vetélkedőt, demonstrálta, hogy képi megvalósítással is lehet szöveges adatokat úgy értelmezni, hogy azokban a valódi értelmet leljük föl, még akkor is, ha ezek nagyon csavaros módon vannak elrejtve. Az egyik kategóriának Az egyik kategóriának Brutális etűdök volt a címe. A következő kérdésre A zenerajongók rapszodikus hangulatba kerülnek ha meghallják e magyar transzcendens etűdjeit Watson habozás nélkül rávágta, hogy Liszt Ferencről van szó."
Onkológiai vagy adótanácsadás gépekkel
A Watson-nagykövet a történetet folytatva ismertette, hogy amikor az üzleti világ szereplői meglátták, hogy Watson milyen kiválóan teljesített ezen a versenyen, rögtön elkezdték megtervezni, hogy saját területükön, iparágukban hogyan tudnák hasznosítani ezt a technológiát. Egy ideje Watson már onkológiai tanácsadóként is működik: nehéz bonyolult esetben utánanéz hogy milyen terápiák léteznek és az orvosoknak javaslatot tesz; vagy adótanácsadóknak ad útmutatást arról, hogy milyen adóvisszatérítést adhatnak ügyfeleiknek. Egy éve óriási hírt keltett, amikor divattervezőként is „szerencsét próbált” az IBM szuperszámítógépe, megalkotva a Marchesa divatházzal közösen az első úgynevezett „kognitív ruhát”. Watson a divatmogul kreatívjainak iránymutatásával kiválasztotta a színösszeállítást a ruhához, javaslatot tett az anyagválasztásra és a LED-es világítási rendszert dolgozott ki. A különleges ruha így az anyagába ágyazott LED-ekkel képesek színváltoztatásra is.
Mire jó még a mesterséges intelligencia?
Sepp szerint azt tapasztalhatjuk ez a jelenség nem olyan rendkívüli, hiszen itt hordjuk a zsebünkben. A mobiltelefonon a útvonal kereső ennek a terméke, a parkolásnál a parkolókban a rendszám-felismerő, és az önvezető automata és a chatbotok is ide tartoznak. A szakember arra is rávilágított, hogy bizonyos szempontból gondolkodó rendszerek, ezért nevezik kognitív gépeknek, hiszen értik miről van szó, nem kell speciális nyelvet használni, megtudják mondani, hogy tanácsukat mi alapján adják meg, sőt, képesek arra is, hogy tanuljanak, a kiinduló tapasztalat amivel elénk lépnek is egy ilyen folyamat eredménye. „Nem nagyon tudjuk mi jön ki belőle, de sok szempontból átalakíthatják szakmai és magánéletünket. Az ember kicsit lassúbb, de nekünk van józan eszünk, tudunk álmodozni. A kiterjesztett intelligencia elnevezés utal arra, hogy az ember és gép együttműködésével az emberi korlátok - például a fáradság - a gépek segítségével meghosszabbíthatóak”.
A kognitív rendszerek újfajta megközelítést alkalmaznak a problémamegoldásban – magyarázta Sepp Norbert. A lényegét abban lehet megragadni, hogy míg a hagyományos, úgynevezett programozott rendszerek a feladat végrehajtásának algoritmusát ismerik (meg tudjuk fogalmazni számukra azokat a lépéseket, amelyeket követniük kell) és nagyon hatékonyan képesek ezt kivitelezni, a kognitív rendszerek inkább egy általános (a bizonytalanságot, a hiányos ismereteket, a rosszul definiált problémákat eleve kezelni tudó), rugalmas környezethez hasonlítanak, amelyeknek konkrét, feladat-specifikus képességei a rendszer testre szabása, tanítása során alakulnak ki. Hozzátette: a kognitív rendszerek példákból tanulnak, a környezet állapotát érzékelni és értelmezni tudják, meglehetősen jól értik a természetes emberi nyelvet (bizonyos nyelveket), következtetéseiket a rendelkezésre álló adatokkal tudják alátámasztani (bizonyítékokat gyűjtenek). „A Watson az ilyen rendszerek első és legfejlettebb példánya, amely számos olyan területen képes segíteni az ember munkáját, ahol a megoldáshoz nem vezet előre ismert, algoritmikusan definiálható út” – hangsúlyozta.
A kognitív rendszerek vagy az ember?
A kognitív rendszerek iránti érdeklődés egyre nő, mindenki kíváncsi arra, hogy az ő területén milyen változást jelentenek ezek a rendszerek. A Watson-ambászádor a HR területhez kapcsolódva néhány olyan megoldási lehetőséget ismertetett a HR-Fest-en, amely e munkakörben dolgozókat segítheti, illetve e technológiának más területen már bevált megoldásairól – például a személyiségprofil feltérképezéséről – is hallhattunk. „A technológia valóban átalakítja majd a legtöbb üzleti folyamatot, olyan területeken tud gépi segítséget nyújtani, ahol eddig nélkülöztük azt. Nem véletlenül hasonlítják potenciálját tekintve az internethez: megszületésekor még nem tudtuk, pontosan miben jelent majd változást, de sok olyan gyakorlatot megváltoztatott, kibővített, amit korábban lassan, nehézkesen intéztünk – persze akkoriban ez volt a normális, nehézkesnek csak visszatekintve tűnik –, más folyamatok, új üzleti modellek, gyakorlatok létrejöttét pedig lehetővé tette” – magyarázta a szakértő. Sokakban félelmet ébreszthet, hogy a kognitív számítógépek idővel átvehetik az emberek feladatait. Sepp Norbert nem tagadja, hogy az effajta félelmek alaptalanok lennének, de rámutat arra is, hogy a technológiai fejlődéssel mindig együtt jár az élőmunka kiváltásának lehetősége, de csak bizonyos területeken. Úgy véli, hogy a kognitív rendszerek (vagy kicsit szélesítve a kört, a mesterséges intelligencia/robotika) olyan munkafolyamatok automatizálásában veheti el az emberek munkáját, amelyekben nagyfokú az ismétlődés és kevés egyedi döntéshozatalra van benne szükség. „Itt sem minden esetben tudja teljesen kiváltani az embert, inkább az ember munkájának, munkamódszerének átalakítására kell számítani, például arra, hogy lehetővé válik több egyedi, és kevesebb tömegtermék létrehozása ugyanannyi idő alatt” – összegezte. A Watson-nagykövet véleménye szerint a munkaerőpiac átalakulása miatt sokaknak ki kell majd lépniük a komfortzónájukból. Szavai szerint számukra megoldás lehet az átképzés és szükség lesz társadalmi programokra is. Kiemelte ugyanakkor, hogy hosszú távon az emberi fejlődés számára ezek a folyamatok szükségesek és kedvezőek lesznek.
