Pontosan 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én Doktor Martin Luther nyilvánosságra hozta 95 tételét és ezzel megváltoztatta az akkor ismert világot.

Szinte napra pontosan félezer évvel később, 2017. október 25-én mutatkozott be A Biblia nem mindenkié című kötet, amely ahhoz a kiállítás-sorozathoz kapcsolódóan született, amelyet a Reformáció 500. évfordulója tiszteletére tavaly év novemberében indított el a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.

Maga a kiállítás-sorozat a kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának azzal kíván emléket állítani, hogy olyan magyar művészek képzőművészeti alkotásait mutatja be, amelyek a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkoznak.

A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban. A most megjelenő kötet kiindulópontja is a Biblia: célja pedig, hogy kiállítás-sorozat különböző állomásain bemutatott képzőművészeti alkotások ihlette, egyéni hangvételű írásokon keresztül kifejezze és megörökítse azt, amit a 22 szerző 2017-ben a Szentírásról és annak üzenetéről gondol.

Már Thomas Mann felismerte a József és testvéreiben, hogy a jel sokkal erősebb hatást képes kiváltani, mint a szó. Ha tehát a Szentírás hatását szeretnénk igazán megragadni, akkor kézenfekvőnek tűnik a képzőművészethez fordulni. Ezt teszik a szerzők is, akik egy-egy (vagy akár több) alkotás kapcsán írják le gondolataikat a képről, és a kép megalkotásához inspirációt nyújtó bibliai témákról. Nem értelmezni szerették volna az ott elhangzottakat, sokkal inkább a saját, személyes benyomásukat megörökíteni, hiszen „képiesebbnek, mint maga a Biblia, nagyon nehéz lenni, jobban elmesélni pedig a Bibliát, mint ahogy az teszi, teljesen reménytelen. De másképp láttatni ugyanazt, amit én is látok, újra értelmezni azt, amit magam is értek, rámutatni valamire, ami felett eddig mindig elsiklottam, felmutatni az összefüggést ott, ahol más nem látta, s mindezt a művészi igényesség jegyében és a bibliai üzenet talaján – nos, ez már több, mint vizualizáció vagy repetíció. Több, mint kép: ez már kreáció és inspiráció.” (Kustár Zoltán előszavából).

A szerzők esetében tudatos döntés volt, hogy nemre, korra, foglalkozásra vagy felekezetre való tekintet nélkül kerülhessenek a katalógus íróinak sorába, kizárólag annak alapján, hogy személyes kapcsolat fűzi őket a Szentíráshoz.

A szerzők:

Békési Sándor, teológus, képzőművész, KRE HTK

Bodó Antonia, hegedűművész, a Budapesti Fesztiválzenekar tagja

Bornai Tibor, író, zeneszerző

Bölcskei Gusztáv, teológus, DRHE

Döbrentey Ildikó, író

Fabiny Tamás, evangélikus püspök, egyetemi tanár

Frölich Róbert, Országos Főrabbi

Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, író

Hűvösvölgyi Ildikó, színművésznő

Jeszenszky Zsolt, zeneipari guru, politikai hobbista

Kedvesné Herczegh Mária, zenepedagógus, népzenekutató, DRHE

Kókai-Nagy Viktor, teológus, DRHE – Komarnó Selye János Egyetem

Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Apátság perjele

Kubik Anna, színművésznő

Levente Péter, előadóművész, önképző társaslény

Martos Levente Balázs, katolikus pap, a Pápai Biblikus Bizottság tagja

Müller Péter Sziámi

Németh Áron, teológus, DRHE

Papp Lajos, szívsebész

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke

Szabóné Kármán Judit, romológus, nevelésszociológus, DRHE

Szunyogh László, DLA szobrász

A kötetet Kókai-Nagy Tímea és Kókai-Nagy Viktor szerkesztette, Szabó Ferenc tervezte, a megszólított művek pedig Borsos Miklós, Csernus Tibor, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Tóth Menyhért és Szalay Lajos alkotásai.