Will Toledo projektje zajos hálószoba-zenélésből nőtte ki magát igazi zenekarrá, és újra fel is vette egyik évekkel ezelőtti kultalbumát. Az eredmény pedig sokkal élvezetesebb, mint gondolnánk.
A 2016-os Teens of Denial után - ami akkorian rengeteg évvégi listát vezetett, nagyon helyesen! - idén nem teljesen új anyaggal jelentkezett Will Toledo: az újrafelvett-újragondolt Twin Fantasyval (ami a megkülönböztetést megkönnyítendő új nevet is kapott, vagyis egy Face to Face utótagot) szerencsére nem esett abba a hibába bele, amibe ilyenkor bele szokás esni, azaz hogy semmit nem tett hozzá az eredetihez. Ugyanis van az úgy, hogy a profi hangszereléssel eltűnik minden bája egy-egy lemeznek: az eredetileg 2011-ben, Will által 19 évesen, laptopon felvett anyagnak jól áll a polírozott, teljes zenekaros hangzásvilág, sőt, így tűnik igazán erősnek, összerakottnak.
A Twin Fantasy a maga 1 óra 11 perces játékidejével (van rajta egy 13 és egy 16 perces dal is!) megpróbálkozik egybesűríteni a fiatalság minden búját-baját-boldogságát, ráadásul ez sikerül is neki. Még az ominózus, emlegetett 13 perces szám, a Beach Life-In-Death sem unalmas, bár inkább tűnik több darab különálló dalnak, mint egynek - és ez még csak a lemez második száma. Kamaszosan őszinte az egész, tele érzelemmel, tökéletes gitártémákkal, csoportosan ordítozható, dallamtapadást okozó kórusokkal, irodalmi utalásokkal.. Az érzelmek ilyen szintű, univerzális kifejezése sokakat megfogott már, elég csak megnézni, mennyi fiatal kapott elő egy gitárt (vagy bármiféle más hangszert), hogy elénekelje a kedvenc Twin Fantasy-számát: legyen az a táncolós Bodys, a kicsit szomorkás Sober To Death, a nagyon szomorkás High To Death, vagy a szerelmbeesős Cute Thing, meg persze ne feledkezzünk el a Nervous Young Inhumansról sem, meg a végén elhangzó, elsőre furcsának ható, de egyébként zseniális spoken-word monológgal együtt.
A felsoroltak teszik alkalmassá arra a Twin Fantasyt, hogy azoknak se legyen másodjára (sokadjára) unalmas, akik már egyébként is Car Seat Headrest rajongók: azokat, akik pedig eddig nem találkoztak Will Toledo munkásságával, meg a falhoz vágja.
