A BTF sikere a világsztároknak és az új tehetségeknek köszönhető, de a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője személyes élményeiről is beszélt. Bán Teodóra interjú.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál idén 38 éves. Hogy lehet ilyen sikeres egy közel négy évtizede létező kulturális program?
Minden évben nagy szeretettel, odafigyeléssel és gondoskodással állítjuk össze a programot, érezve a felelősséget és lehetőséget, amit a Budapesti Tavaszi Fesztiválon való fellépés jelenthet egy művésznél vagy alkotónál. Ez adja meg a fesztivál dinamikáját is, hiszen mindig újabb és újabb felfedezések történnek. Nagyon fontos a világsztárok meghívása és megszólítása is: ma már elmondhatjuk, hogy nemcsak a fesztiválra érkeznek világsztárok Budapestre, a nagy intézményeink (Müpa, Operaház, Zeneakadémia) az év során is számos kiválóságot tudnak meghívni a nemzetközi élvonalból. Ezért a Budapesti Tavaszi Fesztiválon tudatosan próbálunk lehetőséget adni arra, hogy a feltörekvő fiatal alkotók és az új tehetségeink is bemutatkozhassanak. Van bennünk, szervezőkben egyfajta egészséges exhibicionizmus és versenyszellem, ami mindig arra inspirál minket, hogy valamivel több és jobb programot rakjunk össze, mint amilyen az előző évben volt, vagy amit a szomszédos országok fesztiváljai kínálnak.
Van egyfajta verseny a régiókban rendezett kulturális fesztiválok közt? Mely városok fesztiváljai számítanak versenytársnak, kiktől lehet még tanulni?
A Budapesti Tavaszi Fesztivál szerintem jelenleg Közép-Európa egyik legjobb fesztiválja, hiszen nemcsak szórakozást nyújt a közönségnek, hanem hatalmas lehetőségeket teremt a művészek új generációjának is, hiszen itt bemutatkozhatnak, és társműfajok képviselőivel találkozhatnak, mindez pedig új formákat, együttműködéseket is jelent. Európában tavasszal Prágában és Bécsben is vannak olyan fesztiválok, amelyekhez kapcsolódunk. Ha más kontinensekről érkeznek vendégek Európába, akkor nagyon szeretnek végigutazni Európán, és több városba, országba látogatnak el, ahol akár több fesztiválprogramon is részt vesznek. A kulturális turizmus fontossága megkérdőjelezhetetlen: külön repülőjáratok indulnak, csoportokat szerveznek, akik fesztiválokra is célzottan ellátogatnak.
Az utóbbi néhány évben hogy alakult a hazai és a nemzetközi közönség aránya a fesztiválon? Mennyire sikerül megszólítani a külföldieket?
A kezdetek óta fontos célja a fesztiválnak a magyarországi turizmus fellendítése. Régóta jelen vagyunk a nemzetközi piacon, nem kell már bemutatnunk a fesztivált. Nagyon szép eredményeink vannak a külföldi látogatói létszám tekintetében és a vendégéjszakák számában is. A hazánkba érkező külföldiek közül van, aki más céllal látogat el Magyarországra, de ha már itt van, és megtudja, hogy egy fesztiválba csöppen, részt vesz a programokon. A másik kategóriába azok tartoznak, akik kifejezetten a fesztiválra érkeznek. Az utóbbi turistaszámot azért is nehezebb növelni, mert időponthoz kötött: nemcsak a fesztivál felhozatalának kell érdeklődést kiváltania, hanem az időzítésnek is megfelelőnek kell lennie. Az elmúlt években a top úti célok közt Budapest előkelő helyet tudott kivívni magának, és ez részben a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is köszönhető. Az előadóművészetek mellett kiemelt szerepet kap a képzőművészet, az építészet és a design is. Ezeknek a kapcsolódásoknak az egyik legfontosabb terepe a Budapest Art Week, amit harmadik alkalommal rendezünk meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. Kiállítások és sok más program várja a közönséget a Budapest Art Week hat napja alatt a város múzeumaiban, kiállítótereiben, galériáiban és műtermeiben. Képzőművészet és előadóművészet találkozásából gyakran születik olyan új irány, alkotás, ami akár a fesztiválon is túlmutat.
Hogy jelenik még meg a képző- és előadóművészet találkozása a fesztivál keretein belül?
A Trafó Kortárs Művészetek Háza egy speciális hely, ahol különleges művészeti találkozásokra nyílik lehetőség: itt sokszor a vizuális- és előadóművészet egymás mellett, egymáshoz kapcsolódva van jelen. Az itt látható darabok olykor meglepőek, erőteljes benyomást kelthetnek. Sokfélék vagyunk, a fesztiválon is fontos, hogy alaposan körbejárjuk, hogy ki a célközönségünk, kit milyen programmal tudunk megszólítani. Mindenkire szükség van: azokra a kísérletezőkre-újítókra, akik lámpásként fényt adva mennek elől, és törik nekünk az utat. De ugyanúgy fontosak a többiek, akik aztán feldolgozzák, újraértelmezik a látottakat-hallottakat, hogy aztán ezekből a felfedezésekből is valami új jöhessen létre.
Beszéltünk már újító produkciókról és művészekről. Idén milyen új helyszínek csatlakoznak a fesztiválhoz?
Minden évben keressük az új helyszíneket és tereket. Idén az Uránia Filmszínházat emeltük be a helyszíneink közé. Hat izgalmas produkciót láthatunk majd a lenyűgöző épületben: fellép többek közt Korcsolán Orsolya, Bécsben élő kiváló hegedűművész, és Rost Andrea és lánya, Harazdy Eszter is itt adnak koncertet. A Nemzeti Múzeum korábbi években már szerepelt helyszínként, divatbemutatókat is tartottunk az impozáns épület falai közt, de most újra kiemelt szerepet kap majd: a Zsabó Fesztivál keretében barokk zenei koncerteket láthatunk a múzeumi térben. Mind a két intézmény csatlakozására büszkék vagyunk, és reményeink szerint új színt hoznak majd a programkínálatba.
Hogy tudnak minél több budapestit megszólítani?
Attól gazdag egy fesztivál és egy város, ha minél többen magukénak érzik, ezért szeretnénk minél több közösséget megszólítani. Wekerlén, Óbudán, Újpesten és még sok más, nem feltétlenül belvárosi kerületben is van olyan közösségi tér, galéria, ahol komoly alkotómunka folyik, és születik valami izgalmas. Ha egy művész hozzá tud tenni a fesztiválhoz, akkor rögtön nézőként is kapcsolódik hozzá: részt vesz a saját műveivel, de találkozik a többi alkotóval is. Része lesz a nagy egésznek.
Milyen fontos témák kerülnek fókuszba az idei fesztiválon?
Liszt Ferenc örök témánk: gazdag életműve és életpályája nyomán a kreativitás határtalan, számtalan koncerten találkozhatunk az alkotásaival. Kiemelt szerepét jelzi, hogy Liszt oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája volt a fesztivál nyitókoncertje. A másik fontos terület a visegrádi országok közti kapcsolat erősítése: a hazai alkotók mellett számtalan cseh, lengyel és a szlovák művész lesz jelen, többek közt a fesztiválzáró promenádon, ami egy nagyon látványos része a fesztiválnak: idén a V4-ekből érkező zenészekkel, táncosokkal ünneplünk együtt.
Melyik produkciókat várja legjobban az idei fesztivál kínálatából?
Kíváncsi vagyok a Festetics Palotában és a Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő Zsabó Fesztiválra, és nagyon várom Wayne McGregor előadását is, hiszen egy nagyon extravagáns, mély gondolatokat ébresztő személyiség. Korábban is járt már Budapesten, most a legfrissebb produkciójával érkezik: a genetikai térkép és a természettudományos érdeklődés áll Autobiography című koreográfiájának középpontjában.
Mi a legmeghatározóbb élménye a korábbi fesztiválokról?
A tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Vigadóba érkezett a Lappföldi Kamarazenekar (Lapin kamariorkesteri). Egészen elképesztő atmoszférát teremtettek, nekem hatalmas élmény volt. Ha beülök, és átadom magam az előadásnak, akkor nagyon jó közönség tudok lenni. A fesztivál ideje alatt persze ez nehéz, hiszen rengeteg helyen kellene lennem egyszerre. Ugyanakkor megnyugtat, hogy ez azért is van így, mert olyan elképesztően gazdag a fesztiválprogram.
Milyen közös pontot tud felfedezni az előadások közt, amelyek nagy hatással vannak Önre?
A tehetség és a személyiség a legfontosabb, enélkül nem ér semmit az egész. Lehet valaki nagyon jó technikájú festő vagy előadó, de ha nincs meg benne egy megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan plusz, akkor nem születik meg egy igazán jó előadás, ahol több ezer ember pisszenés nélkül hallgatja és nézi a színpadon történteket.
