Nem csak a Wellhello Rakpartja szól csodás fővárosunkról, a legismertebb Budapestről szóló dalok közül csemegéztünk Rigó Jancsitól Pajor Tamásig.
Születtek már az elmúlt évtizedekben is slágerek népszerű előadóktól, amelyek témája, címe, múzsája Budapest volt. Bilicsi Tivadar, Kovács Erzsi, Rátonyi Róbert, Kern András, Cseh Tamás, a Hobo Blues Band, a Belga, az Emil Rulez, vagy éppen a Budapest Bar, megannyi ismert művész zenélt, énekelt már a főváros kapcsán.
Rigó Jancsiról már sokan hallottak, és minden bizonnyal szinte mindenkinek a csokis sütemény jut eszébe először a név hallatán. Rigó Jancsi azonban egy nagyon is létező személy volt, méghozzá nem is akármilyen! A húszas években Amerikában, pénztelenül elhunyt pákozdi cigányprímás egyesek szerint párizsi, mások szerint bécsi éttermekben hegedült a tizenkilencedik század végén. Tehetsége korán megmutatkozott, 10 éves korában már muzsikált. 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward.
Az asszonyt úgy megbabonázta a fekete fekete szemű Jancsi, hogy még férjét is elhagyta, és Jancsi is elvált feleségétől. A viszony akkora port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperről. Na de, hogy jön ide a sütemény? Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének, amit a cukrász róla nevezett el. Fényes Szabolcs, legendás operettszerző 1947-ben operettet írt róla Rigó Jancsi címmel, benne többek között a Rátonyi Róbert előadásában híressé lett lenti dallal.
A napfény a jégen című filmben Mezey Mária, Psota Irén és Kiss Manyi zseniális alakításában hallhatjuk a Nékem csak Budapest kell című dalt:
Ellenállhatatlan a három perszóna, amint az utolsó pesti divat szerint átöltözve elakad velük a lift két emelet között. Nem zavarja őket a technika csődje, nekifognak mókázni. Eléneklik a számot, sőt, el is táncolják, végül szteppelik, amiből sláger lett miattuk. A filmet rég elfelejtettük, méltán borult csacska történetére a feledés pora, de - nem is a dal - a produkció - a három különböző életkorú, ám azonos rangú színésznő magánszáma halhatatlan lett".
Hogy mennyire igaz az utolsó mondat, – amit Kelecsényi László Akarjuk-e a Lehetetlent? című könyvéből idéztünk -– igazolja, hogy Németh Lehel '61-es szerzeménye a Budapest Bár 2007-es feldolgozásában is óriási sikert aratott:
A Lövölde tér Kern András 1985-ben megjelent híres dala. Zenéjét Másik János, szövegét Horváth Attila és az előadó Kern András szerezte. A dal egy szerelemről, annak elmúlásáról, az elmúlás és reménytelenség nyomán érzett lelki gyötrelmemről szól, melyet a tér hidege szimbolizál. Valószínű a szerzők ismerték Krúdy 1915-ben megjelent Pesti hajnal falusi álma című novelláját, mely megtalálható a Pest-Budai hangulatok című novella válogatáskötetben:
„(…) a Lövölde tér mégis különös hangulatokat kelt életre, ha valaki csöndes ablakból, beteges télen és egy ó-regényt félretéve nézdeli a városnak ezen kedves részletét.”
A dal megjelenése óta igen népszerű, ezért Kern további albumain is megtalálható, és többen feldolgozták már, például a Budapest Bár ezt is remake-elte.
A Lövölde Tér zeneszerzője, Másik János 1977-ben is írt egy kuplét a városról. Ez a Levél nővéremnek című 1977-es albumon hallható, Cseh Tamással közösen előadott dal. Eredetileg Másik és Cseh operát akart írni, de az ötletet végül a szövegíró Bereményi javaslatára megváltoztatták, és egy zenével előadott levelet készítettek. A lemez az azon énekelt, visszaemlékezések és jelenkori leírásokat magába foglaló dalok közötti rendszertelenül felhangzó levélrészletek miatt kapta a nevét. A dal kicsit romantikus kicsit noir hangulata jól visszaadja a városlakók akkori kedélyállapotát:
Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk
Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
Itt van a város, vagyunk lakói
Maradunk itt, neve is van: Budapest
Budapest nem csak a hazai szerzőket ihletett meg, számos ismert külföldi zenész írt fővárosunkról dalt a Jethro Tulltól Andersenig. Bár a bristoli srác, George Ezra még soha nem látogatott el hozzánk, 2014-es szerzeményének a Budapest címet adta.
Sajnos még soha nem jártam Budapesten, bár természetesen nagyon szeretnék eljutni oda minél hamarabb. Voltam egy európai körúton és Budapest azok között a városok között volt, amiket mindenképp szerettem volna meglátogatni, de ez végül nem jött össze. Mindenki arról mesél, hogy Budapest milyen gyönyörű, így az ember fejében látatlanul is az áll össze, hogy az egy álomhely, ahova minimum vágyódni kell. (...) A dalban az én képzeletbeli Budapestem egy rejtett, dédelgetett titkos hely, de része azoknak a dolgoknak, amit a nagy zongorámmal együtt hajlandó lennék feladni valakiért.
– nyilatkozta a Recorder blognak adott interjúban. Világslágerét a youtube-on 120 053 768-an tekintettek meg eddig. A dalszöveg egy részlete magyarul valahogy így hangzik:
A budapesti házam
A titkos kincses ládám
Az arany zongorám
A gyönyörű várnegyedem
Érted
Ó, érted
Mindet otthagynám
Ha azonban feltesszük azt a kérdést:
tudsz mondani egy Budapest dalt?
– akkor a válasz késik, nyilatkozták a Budapest Dal kezdeményezés elindítói, akik éppen ez okból álmodták meg a Budapest Dal pályázatot, hogy megszülethessen a város újabb dala. Egy olyan dal, ami tényleg a Fővárosról szól, még akkor is, ha talán a Budapest szó el sem hangzik benne. Egy dal, amit, ha meghallunk, a világ bármely pontján mindenki a magáénak érezheti, aki valaha élt vagy éppen él, esetleg szeretne Budapesten élni. A szervezőket is meglepte, milyen sokan éreztek késztetést, hogy megalkossák a főváros dallamát. Számos ismert és összesen 116 eddig ismeretlen előadó gondolta úgy, övé lehet a legjobb, a leginkább illeszkedő szerzemény.
Pajor Tamás is előrukkolt egy újabb Budapest dallal. Szeretem Pestet című dalát nem gondoltuk, hogy lehetséges felülmúlni, de az Neorutic egykori ikonikus frontembere most is nagyot alkotott. Na de maradjunk egy kicsit még a Szeretem Pestnél, melynek videójáról így írt a Stenk:
A városrészt úgyis a legjobban a Dunáról lehet megnézni, Pajor Tamás viszont nem szórakozott azzal, hogy egy hídon pózol, hanem rüsztig belemerült a folyó közepén a vízbe. Erre az egy trükkre épül a Szeretem Pestet klipje, viszont ez a trükk elég jó.
Az indexesek nem tudták hová tenni a (videóban) szó szerint vízen járó Pajort:
"Elkészült a magyar rap Krisztushoz megtért ősatyjának új klipje. Kis tanácstalanság uralkodott a szerkesztőségben arról, hogyan is készült. Néhányan ügyes greenbox-trükkre gyanakodtak. Sajó Dávid viszont átszólt a newsroomból és azt állította: saját szemével látta, amint Pajort egy kisebb hajó húzta a Dunán - valószínűleg egy víz alá süllyesztett platón. Én azért továbbra se zárnám ki a harmadik lehetőséget, hogy Pajor tényleg képes a vízen járni."
A II. Magyar Klipszemle közönségdíját, amit az Index-szel és az Absoluttal közösen hirdetett meg a szervező ez a videója nyerte meg. A dalnak nemcsak a képi világa különleges, a szövege pajoros slam-es és talán meg lehet kockáztatni örkényesen kifejező, legalábbis az Artisjus díjas szövegíró Örkényt is becsempészte:
Szeretem Pestet, szeretemahogy ébred Budaahogy este Örkénylik a duma,majd a nap kel és fölfénylik a csodaFelnézek oda ahol van mindenek oka.
A Budapest Dal 2018-ra pályázó Budapest, te című dala klasszikus hangzásra épülő posztmodern sanzon. A másfél évszázados Budapest hangulatát megelevenítő dallam és szövegvilág történelmi ívet rajzolva érkezik meg a mába. Szikár, de érzelmes tónusa, puritán kifejezésmódja méginkább kiemeli azt a személyességet, amit az itt élők vagy idelátogatók átélnek az egymással, és a várossal való kapcsolatukban. Mint minden igazi dal esetében, itt is a zene és a szöveg sajátos együttélése teremt új minőséget, hordozza az üzenetet.
Ha van kedved játszani, te is szavazhatsz a budapestdal.hu oldalon egészen április 26-ig.
