A Kolibri Színház és az Armel Opera Festival együttműködéseként valosul meg Vajda Gergely zeneszerző-karmester darabja, Az Óriáscsecsemő.
A Déry Tibor azonos című művéből írt báboperát Novák János rendezi, és először július 3-án a bécsi MUTH-ban, aztán 6-án és 7-én a Budapesti Operettszínház, Raktárszínházában láthatjuk az izgalmas művet, Philipp Györggyel a címszerepben. Az előadás különleges látványvilágát és a bábokat Orosz Klaudia tervezte.
Vajúdó asszony kínlódik. Megszületik az Óriáscsecsemő. Az anya belehal a szülésbe. A gyermek hermafrodita. Erős, okos, hatalmas. Születése percétől kezdve önállóan mozog, gondolkodik és beszél. Ráadásul éhes. Eladósodott apja nem tudja táplálni, ezért eladja őt Nikodémosznak, az Etika-, Faj- és Léleknemesítő Részvénytársaság alelnökének, aki mintapolgárt akar nevelni a Csodacsecsemőből. Hermafroditosz találkozik a rokoni szeretettel, a hivatástudattal és a szerelemmel. Semmivel nem lakik jól, nem ízlik neki a felkínált polgári jövő. Azt hiszi, halhatatlan, tehát bármit megtehet. Mielőtt e tévedésbe belehalna, megnősül, gyermeke születik — a következő Óriáscsecsemő. A kör bezárul, s egyben folytatódik. A világ reménytelen, mint egy kínai lábujj.
Vajda Gergely Déry Tibor azonos című polgárpukkasztó, avantgarde drámája nyomán írt operája talányos férfitörténet, vagy ha úgy tetszik: kamasz-sztori. Olyan kérdéseket vet fel és jár körül, amelyekre először tizenévesen keressük a választ. Mi az élet értelme? Miért van ellenünk az egész világ? A NŐ megfejthetetlen rejtelem? Mi a szeretet? Mi a szerelem? Mi a pénz, társadalom, kötelesség, hazaszeretet? A darab atmoszférája a Vitéz László féle vásári bábkomédiák világát idézi. A muzsika — akár az eredeti prózamű bátor és direkt ,— hol drámai, hol ironikus: sírhatunk és közben nevethetünk. Ízig-vérig mai opera, az ittről és a mostról szóló alkotás – mindannyiunknak.
Vajda Gergellyel Novák Péter beszélgetett a Kultúrpart rádióműsorában:
