...újra felcsendülnek a mester dallamai. A Nemzeti Filharmonikusok a martosnvásári Brunszvik-kastély parkjában július 14-én, 21-én és 28-án felelevenítik Beethoven életművének legkülönlegesebb darabjait.
Az idei martonvásári koncertsorozat nem csak a koncertprogramok miatt különleges. Éppen 60 éve annak, hogy a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével először csendültek fel Beethoven darabjai a Brunszvik-kastély parkjában. „Az évad lezárásaként, a zárt termek után a csodálatos szabadtéri környezetben játszani eleve különleges érzéssel tölt el bennünket. Ezt fokozza a tudat, hogy a martonvásári parkban maga Beethoven is többször megfordult, ezért itt mindig az ő műveiből rendezünk koncerteket.” – nyilatkozta az évforduló kapcsán Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.
A koncertsorozat első hangversenyén a Finnországban is komoly karriert befutott Bogányi Tibor vezényel, de közreműködőként a mindössze húszéves Devich Gergelyt is hallhatjuk majd, aki az utóbbi években vált csodagyerekből fényes jövő előtt álló gordonkaművésszé. A figyelemre méltó ifjú csellista csodálatos , kivételes tehetségű képességgel megáldott művész. Tízéves korától sorra nyeri a hazai és nemzetközi versenydíjakat, és egyre rangosabb helyeken lép fel. 2014-ben ő képviselte Magyarországot a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén, elnyerte a harmadik díjat, az addigi legjobb magyar helyezést. Ugyanebben az évben megkapta a Junior Príma díjat. Az est során Beethoven C-dúr hármasversenyét, Op. 56 adja elő, amely abban az időben készült, amikor Rudolf főherceg Beethoven tanítványa lett. Az ő számára íródott a mű. A zongorára, hegedűre és gordonkára írt hármasversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar három fantasztikus szólistával adja elő: a rangidős Szabadi Vilmos évtizedek óta a magyar zenei élet egyik kiemelkedő hegedűművésze, a fiatalabb generációhoz tartozó Fejérvári Zoltán zongoraművész nem először lép fel a zenekar martonvásári sorozatában, és a már említett csodálatos muzikalitással megáldott Devich Gergely gordonkaművész. Ez megelőzően Prometheus- nyitánya csendül fel. Prometheus teremtményei eredetileg balettzenének készült, különlegessége pedig, hogy zárótételében megszólal az a híres téma, amelyet a szerző a 3. szimfónia zárótételében nagyszabású variációs formában dolgozott fel.
A hangverseny záróműve az 1800-as évek elején írt Eroica-szimfónia, amely valódi forradalmi esemény a zene és a műfaj történetében, hiszen a beethoveni erő, kendőzetlenül személyes hang és radikalizmus első érett megnyilvánulása. A híres történet szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit hirdető Beethoven Napóleon tiszteletére írta, de mikor tudomására jutott, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, összetépte a címlapot – az alcímből maradt a „hősi” (Eroica) jelző. A Nemzeti Filharmonikusokat Bogányi Tibor vezényli, aki hét éve a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere.
