Két különleges videoklipet mutatott be nemrég az Életrevaló Egyesület és az Északi Támpont Egyesület. Nehéz sorban élő gyerekek szerepelnek bennük, és a szövegeket is ők maguk írták - magukról. Érdemes meghallgatni őket!
Horváth Kristóffal (Színész Bob) a projekt motorjával és lelkével Bognár Éva beszélgetett a Kultúrpart Trend Fm-en futó rádióműsorában július 25-én.
A két klip:
A klippremieren Preszl Éva, a program vezetője elmondta: a Kisfilm-műhely projekt megvalósítása során céljuk volt a gyermekvédelmi intézményekben élő hátrányos helyzetű fiatalok testi-lelki-szociális jól-létének elősegítése a személyes és szociális kompetenciák fejlesztése révén, kortárs közösségi eljárások segítségével, az egészségfejlesztés és a drogmegelőzés korszerű, holisztikus szemléleti keretei között a filmkészítés eszközrendszerének alkalmazásával.
Az Északi Támpont Egyesület a filmes stábot biztosította és elnöke, Tóth Bálint gyártásvezetői feladatok ellátása mellett végig segítette a gyerekekkel való munkát. Az alkotások rendező-operatőre a fiatal Chilton Flóra. Pászik Krisztofer fáradhatatlanul dolgozott a szövegalkotáson a gyerekekkel, Oláh Edmond Máté MIZO zenei producer a zenék elkészítésében, a stúdiófelvételek megszervezésében, lebonyolításában vett részt.
„A csoportmunka célja esetünkben kettős. Egyrészt azt szeretnénk elérni, hogy a csoport tagjai tanuljanak önmagukról, haladjanak előre önismeretükben, valamint közös feladatok, játékok, csoportos és egyéni beszélgetések során tegyenek szert olyan ismeretekre, fejlődjenek olyan készségeik, melyek hozzájárulhatnak, hogy a későbbiekben ne váljanak áldozattá, ne kallódjanak el. Hogy tudjanak mérlegelni, megfontoltabb döntéseket hozni azokban a ma már mindennapos helyzetekben, melyekkel kamaszként szembesülnek. Ez az, amit mi szeretnénk, és ez az, ami számukra eleinte természetesen teher. Ezért is fontos, hogy a csoport tagjai segítségünkkel valódi közösséget hozzanak létre. Közösséget, melynek résztvevői figyelnek egymásra, a közösen hozott szabályokat betartják, mert maga a csoport betartatja azokat. Mindez elengedhetetlen azoknak az alapoknak a megteremtéséhez, melyek segítségével megvalósulhat, hogy kortárs művészeti eszközökkel (idén szövegírás a saját problémákról, az elkészült szövegek megzenésítése, előadása úgy, hogy abból stúdiófelvétel készülhessen, illetve magának a videónak a közös megvalósítása) elérjük annak felismerését, hogy a kitartó munka, az alkotás valódi érték. Hiszen olyan dolgokat hozhatunk, sőt, hoztunk létre ezúttal is, melyek nem csak az alkotók, de a közönség számára is értékesek lehetnek. Hogy mit értünk el? Reményeim szerint többek között a kommunikációs készségek, az önkifejezés,az empátia fejlődését, a tolerancia és a társas kompetenciák, az együttműködési készségkibontakozásának elősegítését, de ezeknél sokkal fontosabb, hogy a gyerekek megtapasztalhatták, hogy kellő munkával, kitartással, akarással nagyon is sokra képesek. Hogy ott van bennük a tehetség, hogy értékesek, bármit is jelezzen vissza a társadalom feléjük, bármennyire is nehéz legyen az életük. Olyan utat kínáltunk fel, amely alternatívát jelent. Mi pedig olyasmit kaptunk tőlük, aminél többet nem is remélhetünk: bizalmat” – Csepregi János, a program mentálhigiénés szakembere
