Nem csak a népszerű rockopera meséli el szent királyunk történetét, de számos zeneszerzőt, többek közt Beethovent és Erkelt is megihlette I. István élete. Sorra vesszük, mik a legkirályabb zenék!
Egyházszervezői tevékenysége és példamutató vallásos életmódja miatt Szent István király tiszteletére szentté avatásától a 20. század elejéig különféle vallásos énekek keletkeztek. Ezek között egyaránt találhatók liturgikus és népi énekek, az előesti és az ünnepnapi misén énekelt énekek, verses zsolozsmák, népvecsernye, himnikus, liturgikus ihletettségű tételek, epikus-históriás énekek Szent István és kortársai (Géza fejedelem, Koppány, Szent Asztrik, Gellért, Imre) tetteiről, a Szent Jobb történetéről szóló énekek, köszöntő és bizalommal teli könyörgő költemények.
A 17-18. század folyamán az egyik legnépszerűbb zenei műfaj az oratórium volt, amelyekhez témát elsősorban a Bibliából vagy a szentek életéből vettek, történelmi események és szereplők azonban jóval ritkábban szolgáltak egy-egy oratórium tárgyául. A műfaj Itália mellett virágkorát élte a katolikus udvarokban, például Bécsben is.
A barokk korszak neves olasz zeneszerzője, Antonio Caldara (1671-1736) élete utolsó húsz évét Bécsben töltötte: 1716-tól egészen haláláig, 1736-ig élt és alkotott a császári fővárosban udvari másodkarmesterként. Caldara VI. Károly (1685-1740) német-római császár (aki III. Károly néven osztrák császár és magyar király is volt) Bécsének legbefolyásosabb, legnépszerűbb muzsikusaként a császár kedvencének számított. 1712 kora tavaszán Caldara pártfogója, VI. Károly császár javaslatára és érdekében komponálta meg Oratorio di Santo Stefano, Primo Re dell’ Ungheria (Oratórium Szent Istvánról, Magyarország első királyáról) című művét.
A komponista művének partitúráját a gyors bemutató reményében még a böjti időszak előtt elküldte Ruspoli hercegnek Rómába, mivel az ismeretlen szerző által írt szövegkönyv XI. Kelemen pápának címzett politikai üzenetet tartalmazott. Ennek oka az volt, hogy a már három hónapja német-római császárrá koronázott VI. Károly nem kapta meg uralkodásához a pápai áldást a Habsburg-házra neheztelő XI. Kelementől.
„Az olasz nyelvű librettó egyfajta moralizáló allegória a történelmi apropó ürügyén”, amellyel a császár és a zeneszerző célja az volt, hogy „Ruspoli herceg palotájának előkelő egyházi vendégein keresztül üzenjenek a pápának”. A szöveg ugyanis több félreérthetetlen utalást tartalmaz a könyörületességre, Kelemen latinul Clemens, amelynek jelentése könyörületes, kegyelmes. A könyörületességnek köszönhetően, ahogy Szent István király rátalált a hit igaz útjára, úgy maga VI. Károly is.
Ruspoli azonban, aki „kapcsolatai révén igen jól kiismerte magát a vatikáni diplomáciában, megkapta ugyan a Bécsből sebtében elküldött kottát, de nem sietett az 1712-es böjti időszakban megszólaltatni az oratóriumot. A bemutatóra csupán 1713 márciusában, kedvezőbb csillagzat alatt került sor. XI. Kelemen végül 1714-ben adta áldását VI. Károlynak.
Ez az oratórium „szabályos, kétrészes, recitativók és áriák sorozatából álló alkotás. Csupán a bevezető nyitány, két duett és egy tercett töri meg ezt a szerkesztési elvet”. Négy szereplője van: Szent István király, Gizella királyné, Anastasio nevű főpap, és Erasto nevet viselő alattvaló. Az oratóriumnak drámai cselekménye nincs, a szereplők recitativókon és áriákon keresztül Szent István erős hitét dicsérve vonnak le erkölcsi következtetéseket.
A Pesti Városi Német Színház 1812. február 9-én nyílt meg August von Kotzebue (1761-1819) német író két egyfelvonásos drámájának bemutatójával. Elsőként a König Stephan oder Ungarns erster Wohltäter, azaz István király, vagy Magyarország első jótevője című darabot adták elő, a második bemutató, pedig az Athén romjai című dráma volt. Mindkettőhöz a híres német zeneszerző, Ludwig van Beethoven (1770-1827) komponált színpadi kísérőzenét.
Az István király, vagy Magyarország első jótevője című színpadi műhöz Beethoven nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt írt, amelyeket 1811 őszén rövid idő alatt komponált meg. A zeneszámok lazán követik egymást, a nagy uralkodó személyiségét, az ország krisztianizálását és a magyar királyság megalapítását illusztrálják. A kórustételek, a szólószámok megjelenítik, ahogy István az ország nemeseivel tanácskozik, a kereszténység felvételét, a győztes uralkodót, házasságát Gizellával, törvénykezését, valamint azt a jelenetet, amikor a pápa követei átnyújtják a koronát, és magát a koronázást. Napjainkra a kísérőzenéből főként a javarészt verbunkos témákra épült István király nyitány ismert.
A budapesti Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én nyílt meg. A társulat első magyar nyelvű előadása Erkel Ferenc István király című operájának ősbemutatója volt, amelyet 1885. március 14-én tartottak a komponista fia, Erkel Sándor vezényletével. Szövegét Dobsa Lajos I. István király című tragédiája nyomán Váradi Antal írta. A négyfelvonásos zenedráma az ősbemutatón nagy sikert aratott, Erkel Ferencet minden felvonás végén, hat alkalommal is a függöny elé hívták. A millennium tiszteletére 1896-ban játszották újra az István királyt az operában, a díszelőadáson a királyi család tagjai is részt vettek. Az István király a „kezdeti hatalmas közönségsiker, fény és dicsőség után majdnem nyomtalanul elenyészett”, ugyanis a 20. század utolsó évtizedéig nem játszották sem színpadon, nem jelent meg kottája sem nyomtatásban, és hangfelvételt sem adtak ki. Újrafelfedezését követően film, CD is készült, sőt több alkalommal színpadon is játszották Erkel István királyát.
A zenedráma István király uralkodásának utolsó éveiben játszódik Visegrádon. Szereplők: István király, Gizella királyné, Imre herceg, Orseolo Péter, Vazul, Crescimira, a horvát fejedelem lánya, Imre jegyese, stb. Az opera történetvezetése eltér az elfogadott történelmi tényektől, inkább a romantikus operák megkövetelte cselekmény kívánalmainak felel meg. Imre herceg esküvőjét követően árulja el ifjú arájának, hogy szerzetesi életet kíván élni. Crescimirának a trónkövetelő Orseolo Péter ad mérget, amellyel a megbántott lány megmérgezi Imre herceget. Tettére rádöbbenve – a romantikus operák hősnőihez hasonlóan – megőrül. István király hajlik arra, hogy az Árpád-ház férfi ágából származó Vazult válassza utódjául, azonban Vazult saját pogány hívei ölik meg, mivel attól félnek, hogy István királyhoz hasonlóvá válik.
Szörényi Levente – Bródy János István, a király című rockoperájának legendás ősbemutatóját 1983. augusztus 18-án tartották a városligeti Királydombon. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült. A rockopera a Géza fejedelem halálát követő, az István és Koppány közötti hatalmi viszálykodást dolgozza fel: „a tét egy nemzet sorsa, fennmaradása. István, aki a jövő – az Európához tartozás – nevében cselekszik, törvényszerűen kerül szembe a lázadó, az ősi gyökerekhez és utódlási jogaihoz makacsul ragaszkodó nagybátyjával, Koppánnyal, ám szükségszerű ellentétüket feloldhatatlanná környezetük politikai fanatizmusa teszi”.
A rockoperáról, a legendás csíksomlyói bemutatóról, és a titokzatos Szent Koronát formázó felhőről részletesen itt írtunk.
A fenti összegzés Ősze Mária munkája.
