A vajdasági Oromon idén 5. alkalommal rendezték meg a Malom Fesztivált, amelyet művészeti és alkotótáborok előznek meg. A három napos zenei és kulturális fesztivál e táborokat zárja.
A szervezés egy részét hivatalosan a magyarkanizsai székhelyű Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület végzi. A szervezet 2014 augusztusában alakult, egyik fő célkitűzésük, hogy a Malomfesztiválból egy hosszútávon működőképes, jövőbetekintő összművészeti platformot hozzanak létre. Fontosnak tartják az alternatív kifejezésmódokat, a toleranciát, a hagyományőrzést is. Mindezt egy élő, de még inkább újraéledő, lélegző épület, az oromi szélmalom tövében mondják a szervezők, akik idén már budapesti helyszíneken is igyekeztek beharangozni az oromi bulikat, tették ezt például a Gólyában is, ahová zenekart, vetítést és rövid bemutatkozást is hoztak. 
A programsorozat fellépői a magyar mellett a szerb, szlovák, román, horvát, ukrán, amerikai, mexikói színtérről érkeztek. A magyarországi mezőnyből többek között a Bohemian Betyars, a Ricsárdgír, a Tudósok, a Góbé, a Freakin’ Disco csatlakozott a Malomfesztiválhoz. És maguk a szervezők is kiemelték idei büszkeségüket, Lovasi Andrást:
“Lovasi csapata felajánlotta, hogy a 3 határontúli koncert közül az egyik szívesen tartanák a Malomfesztiválon” - meséli Horváth Tamás, a zenei programokért felelős szervező. “A kínálatunk zenei részét az ízlésünk és a költségvetésünk határozza meg, az biztos, hogy direkt nem az unalomig ismert “szokásos” line-up-ot szerettük volna, hanem annál egyedibbet. Olyanokathívtunk meg, akiket mi is szeretünk”.
Orom felé haladva már eleve békés chill körülöttünk, megnyugtató sík, nyári belassultság, ameddig a szem ellát. A fesztivál bejáratához érve ez mit sem változik, alig kell sorban állni, minden és mindenki megtalálja a helyét. Azonnal lesz étel és ital, mindig találni üres asztalt is, valahogy az egész fesztivál olyan, mint egy nagyobbra sikeredett kerti parti - és ez a nyitónapon végig így is maradt. Egy laza 10 perces körrel bejárható a tér, ám amúgy sincsenek kerítések, egyik oldalról a kukoricás, másik felől meg a szántóföld határolja a fesztivál területét. Az autók vegyesen magyar és szerb rendszámúak, számolgatjuk is a parkolóban a kocsikat, és a mi matekunk is igazolja a szervezők eddigi adatait. A résztvevők 60%-a érkezik külföldről és azoknak 90%-a magyar.
A magyar yeah
Az Arénás Lovasi 50 után hamar jött a hír, hogy turnéra indul a zenész, amelyet majd október 26-27-én egy dupla koncert zár a Barba Negrában, Budapesten. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Kispál és a Borz elbúcsúzott a közönségétől, csak reménykedni lehetett abban, hogy nem lesz igaz minden idők egyik Kispál slágerének sora, és lesz még több móka. És szerencsére kellő eleganciával évről-évre valamilyen módon újra szólnak sokunk élet-meghatározó számai. A koncert kezdetekor még maroknyinak volt mondható a közönség, simán lehet az első sorból hallgatni a nyitó Forradalmárt, ami meg is határozza a hangulatot, mert Lovasi nem hazudtolja meg önmagát, és a számok között elegánsan ugyan, de mégis erős mondatokkal reagál a magyarországi közállapotokra. És szépen lassan meg is telik a nagyszínpad előtti tér. A több mint két és fél órás koncert alatt tematikusan szerkesztve egymást váltják a Kispál- és Kiscsillag-slágerek, de ízelítőül már itt vannak a nemsokára megjelenő Lovasi szólóalbum számai is. Nincs kétség, egységes életmű ez. Mindenki megkapja a magáét, bár a Húsrágó hídverőért kiabálóknak a ráadásig kellett várniuk, de megérte. Régi idők Kispál-koncertjeinek hangulata és a hosszú évek alatt megszerzett rutin egyszerre volt jelen a színpadon, és a színpad előtt egyaránt. Volt tánc és pogó, éneklés és improvizáció. Biztos volt benne hiba, hisz nem könnyű profi hangzást csiholni a szántóföld közepén, de kit érdekel ez, ha közben telitorokból azt kiabálhatjuk, hogy csak hang legyen és fény.
A Malomfesztivál csapata szerint a határ nem a csillagos ég és mégcsak nem is a végtelen rónaság, hiszen arra a bravúrra készülnek, hogy a Vajdaság lasanként elhíresülő bulija épp olyan családias és szerethető maradhasson, ahogyan annak 5 évvel ezelőtt mégcsak álmodozva belevágtak.
