Egészen szeptember 26-ig látogatható a Pesti Vigadóban az Átlényegülés - Az Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén c. kiállítás.
A 2020-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő rendezvényeinek sorába illeszkedő tárlat a katolikus hit központi elemét, az Oltáriszentséget mutatja be. A hit e belső tartalmába több irányból enged betekintést minden érdeklődőnek, érthető, élményszerű megközelítésben.
A Keresztény Múzeumban található történeti darabok az európai középkort, a reneszánszt, a barokk kort, a XIX. század historizmusát elevenítik meg. A XV. századi királyok imádása kép a gótika látásmódját közvetíti. A XVIII. századi grafikák és egy utolsó vacsora jelenethez a kortárs művész, Kisléghi Nagy Ádám, barokk festőiséget idéző, de új ikonográfiai típust létrehozó nagy méretű kompozíciója társul. A XIX. század elejéről származó, a nyugatias stílust is magába foglaló szerb ikon az ortodox egyházakra tesz utalást. Joseph Settegast a németországi Münster Szent Egyed templomának az Oltáriszentséggel kapcsolatos falképsorozatát alkotta meg, melyről egy sajátkezű 12 lapból álló akvarellsorozatot vásárolt meg Simor János érsek. Lotz Károly vázlata Alaquoce Margit oltárképéhez készült. A XX. század modern művészi szemléletét Szántó Piroska gyermekeknek szánt bibliaillusztrációi közül az Ábrahám és a látogatók című pasztellrajza vezeti be a tárlaton.
A kiállításra készült Atlasz Gábor Emmauszi vacsora című festménye, amely a tanítványok realisztikus megjelenítésével ellenpontozza a szikrázó fényjelenségbe burkolódzó, feltámadott Krisztust. A jelenséget a kenyértörésben felismerik a mai férfiakként értelmezett tanítványok, akikbe szinte beleköltözik, vagyis sajátos módon egyesül velük az isteni világ.
A terem közepét Bukta Norbert hatalmas méretű installációja tölti ki. A falakra helyezett képek, feliratok övezik és négy irányból érkező vörös szőnyeggel jelölt utak vezetnek el hozzá. A mű az égi és földi dimenzió, a reális és a kézzel fogható anyagi valóság összekapcsolódását szemlélteti. A felhasznált anyagok, a kő, talajszemcsék, a gabonamag a természeti környezetünk adottságai, melyhez az ember tevékenysége révén az üveg, a fém, a textil, a műanyag is társul. A maradandó anyagból formált tárgyak, a kenyér, a kehely, a Biblia kötete a fentről, a tetőablakokon át érkező, kültéri fényben, vagyis az Istennel való állandó kapcsolat közegében szinte felemelkedik az ég felé.
