Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A frusztráció feléget

A frusztráció feléget

Becságh Dániel a szerző friss bejegyzései 2018. 10. 30.
Ez a filmet te is ezerszer újraélnéd
2021-03-04 07:23:41

Az Idétlen időkig tiniverziója nem tűnik hatalmas ötletnek, de úgy kellett, mint egy falat kenyér.

Egy elmaradt bocsánatkérés pokoli éjszakája
2021-03-01 07:14:38

A Malcolm és Marie -t kevesen fogják igazán szeretni, de annál több diskurzust lehet folytatni róla. No meg

Detektív az elmaradt felnövés nyomában
2021-02-03 18:21:14

Az ifjú nyomozó  remek humorral és meglepően komor fordulatokkal képezi antitézisét korunk

A mumus sem állhat egy igazi bombázó útjába
2021-01-30 07:36:24

A Shadow in the Cloud a bizonyíték arra, hogy abból a bizonyos végtermékből is lehet várat építeni.

további bejegyzések a szerzőtől »

A Gyújtogatók nemcsak az idei Cannes-i Filmfesztivál egyik nagy attrakciója és az idegennyelvű filmek Oscarjának egyik fő esélyese, hanem az év egyik legkülönlegesebb filmélménye is.

Dzsongszu (Ju Ahin) nem érzi jól magát az életében: bár íróként végzett az egyetemen, futárként dolgozik, de ezzel is kénytelen felhagyni, amikor apja bírósági ügybe keveredik, neki pedig haza kell térnie a családi farmra. Agresszív apját megveti, de még inkább szégyelli, magányát pedig az teszi teljessé, hogy anyja még gyerekkorában elhagyta. Egy nap azonban összefut gyerekkori ismerősével, a napjait hasonló elveszettségben tengető Hemivel (Dzson Dzsongszo), akivel eleinte ridegen viselkedik, azonban idővel egyre jobban megkedveli a lányt. Éppen ezért hidegzuhanyként éri, amikor Hemi önmegvalósító afrikai útjáról a titokzatos Bennel (Steven Yeun) tér vissza, akivel onnantól kezdve elválaszthatatlanok. Ben pedig tökéletes ellentéte Dzsongszunak: jóképű, gazdag, makulátlan modorú, mindig a társaság közepe és tökéletesen uralja saját életét. Amivel természetesen rögtön kiváltja főhősünk gyanakvását, és Dzsongszu idővel egyre több zavarba ejtő részletre akad, ami mind arra mutat, hogy Ben sötét titkokat rejteget.

A karakterek bár hihetetlen szélsőségesek, de okkal képvisel mindegyikük egy-egy archetípust. Nem lesz nehéz azonosulnunk Dzsongszuval: bizonyára mindannyiunknak vannak megvalósulatlan álmai, mindannyiunkat zavar, amikor valami nincs rendben az életünkben, és irigyeljük azokat, akiknek látszólag semmi gondjuk. És bizonyára mindenki ismer Beneket, akik mindig magabiztosak, fittyet hánynak mások elvárásaira (de közben példátlanul népszerűek), soha nem vonhatók kérdőre, mindenben szebbek, jobbak és okosabbak nálunk, sőt még udvarias érdeklődésük sem esik jól, mert attól félünk, hogy előbb-utóbb felettünk is átveszik a kontrollt. És talán vannak az életünkben Hemik is, akiket egyszerre szánunk és irigylünk együgyűségükért. A Gyújtogatók mindenesetre elsősorban Dzsongszu, és az ő frusztrációjának filmje (ebből a szempontból talán kifejezőbb az angol cím tükörfordítása, az "égés" vagy "égni"), két és fél órás vizsgálata annak, hogy főhősünk hogyan küzd saját kisebbségi komplexusával, próbál fogást találni és felülkerekedni Benen, és ezen keresztül elsősorban saját életén.

Ez pedig kétségkívül bizonytalan, szenvedéssel teli és körkörös, avagy éppen az ellentéte annak, amit hagyományosan egy jó film ismérveinek tekintünk, azonban érdemes felülemelkedni a film lassúságán és ritmustalanságán, és az egyértelmű rendezői kommunikáció hiányán. Tehát bár a Gyújtogatók magán hordozza egy klasszikus krimi-thriller vonásait is, semmiképpen ne ezt keressünk elsősorban benne. Legjobban akkor járunk, ha elengedjük az agymunkát, és megpróbálunk benyomások összességeként tekinteni a filmre. El kell fogadnunk, hogy semelyik mozzanatnak sem önértéken van funkciója, egy-egy mondatnak, tettnek nem feltétlenül lesz szerepe a nagy egész szempontjából, hanem az a lényeg, hogy ezek összessége milyen érzést kelt bennünk. Li Csangdong alkotása beskatulyázhatatlan hibrid, egyszerre zsánerdarab és szimbolikusan értelmezendő művészfilm, de valójában egyik sem.

Szigorúan véve az alkotásban semmi nem lép ki a racionális keretek közül, ugyanakkor rendezője folyamatosan provokál, hogy megkérdőjelezzük a látottak valóságtartalmát. Nem olyan pillanatokat tár elénk, amelyek egyfajta általános esztétika szerint fejeznek ki valamit, hanem a néző számára is szokatlan módokon hatást gyakorolni rá. Azt akarja, hogy elveszítsük a lábunk alól a talajt, hogy teljesen új szemlélettel közelíthessünk a látottakhoz, ugyanakkor ehhez sokszor a szereplők helyenként szánandóan egyszerű életének, tetteinek, álmainak banalitását (hány film van, ahol a főszereplő egy Donald Trump beszéddel a háttérben vizel?) hívja segítségül a költőiség helyett - vagy éppen az előbbiből következteti utóbbit. Ennek egyik legszebb példája a mű közepén található jelenet, ahol a vidéki parasztház teraszán, a határon áthallatszó észak-koreai propaganda aláfestésére folytatott füvezés a szürkület fényeivel megfestve egyszerre adja a soha vissza nem térő idill és a szereplők mindent átitató boldogtalanságának lenyomatát is. (Ebben természetesen nagy szerepe van a mindvégig elképesztő fényképezésnek.)

Ironikus módon a Gyújtogatók akkor csúszik szét kissé, amikor egyértelmű akar lenni, válaszokat kíván szolgáltatni az addig elvarratlanul lebegtetett szálaira. Az utolsó 30-40 perc fő vonulatát a krimi megfejtése adja, azonban az a stílus, ami a mondanivaló közvetítésében kifejezetten elegáns, a krimi megfejtése kapcsán meglehetősen didaktikusan és redundánsan hat - nagyjából 2-3 jelenetben is közvetíthető lett volna ez az információmennyiség. Tartok tőle, hogy a műnek ez az - az egyébként pazar zárójelenetet leszámítva - illúzióromboló lekerekítése hajlamos lesz sokak számára megmérgezni az egész élményt, de a Gyújtogatók ha nem is hibátlan darab, kevés hasonlóan érdekes, különleges és hatásos film készül manapság.

A Gyújtogatók a Mafab - Magyar Filmadatbázis oldalán.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Korea Kritika Ázsiai filmipar

Ajánlott bejegyzések:

  • A pénz a legjobb vasaló A pénz a legjobb vasaló
  • Ez a filmet te is ezerszer újraélnéd Ez a filmet te is ezerszer újraélnéd
  • Egy elmaradt bocsánatkérés pokoli éjszakája Egy elmaradt bocsánatkérés pokoli éjszakája
  • Justin Timberlake vállán kisírhatod magad Justin Timberlake vállán kisírhatod magad
  • Detektív az elmaradt felnövés nyomában Detektív az elmaradt felnövés nyomában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr8014312155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Készülőben a nagy meztelen album
  9. Meztelen fővárosiak
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard