A XX. századi opera-repertoár két remeke csendül fel a Nemzeti Filharmonikusok előadásában november 11-én az Olasz Kultúrintézetben, Hamar Zsolt vezényletével.

A Nemzeti Énekkar Pászti-bérletsorozatának második hangversenyén a francia zeneszerző, Poulenc Az emberi hang c. egyfelvonásosa hangzik el. A szövegkönyvet Jean Cocteau ugyanilyen című monodrámája (1928) alapján írta a költő, a zeneszerző és a főszerepet elsőként megformáló énekesnő, Denise Duval, aki nemcsak a librettó, de a zene kialakításában is együttműködött a zeneszerzővel. A La voix humaine-nek egyetlen – név nél­küli – női főszereplője van, aki a darab egész időtartama alatt telefonál. Olyan monológról van szó tehát, amely a tele­fon által mégis párbeszéddé válik, a vo­nal túlsó végén ott a férfi, akivel ekkor beszél utoljára. A nő várja szerelmének hívását. Két téves kapcsolás után vég­re a férfi jelentkezik be, aki elhagyta őt. Hosszú beszélgetésük során a nő hol tárgyilagos, hol szenvedélyes, hol nosz­talgikusan visszaemlékszik az egykori boldogságra, hol pedig szinte brutáli­san őszinte. Végül felfedi, hogy halálos altatót vett be, s már nem is lehet rajta segíteni.

„Esszenciája egy női tragikus sornak, egy férfi-női történetnek.” – Váradi Zita szoprán

Az est második részében Petrovics Emil Lüszisztraté című egyfel­vonásos vígoperája csendül fel. A Lüszisztraté – az ókori görög dráma természetéből is adódóan – inkább drámai oratórium, mint hagyományos opera. A zene igen sokszínű: himnikus és szatirikus hangvétel, neoklasszikus, jazzes és musical jellegű részletek is ta­lálhatók benne.

A közel 50 perces vígoperának három szereplője van: Lüszisztraté, va­lamint a női kar és a férfikar vezetője. Athénban, a Peloponnészoszi háború idején játszódik. A férfiak szörnyű há­borút indítottak, amely elsősorban az athéni nőket viseli meg. A nők esküt is tesznek, hogy addig nem élnek házaséletet férjükkel, amíg azok be nem fe­jezik a háborút. A férfiak ettől persze nagyon szenvednek, verekedés tör ki, majd a nők elfoglalják a fellegvárat. Ké­sőbb már a nők is érzik a férfiak hiányát, férfiért imádkoznak, s énekelnek egy kuplét a női nem természetéről. Végül megszületik a béke, s helyreáll a szere­lem egysége is. Lüszisztraté, a „csata­bontó”, diadalmasan vonul be, s az ope­ra a szerelem magasztalásával ér véget. A darab kiváló énekművészekkel szólal meg, mint Kertesi Ingrid, Kolonits Klára, Horváth István.

„Míg az egyik helyenként drámai, de leginkább lírai, és végtelenül szomorú, addig a másik a humor minden nemes eszközét használva emel el bennünket ettől a témától. – Hamar Zsolt