Számos pompás corvina és más díszkódex érkezett magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba, melyekből kiállítást rendeztek.
A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.
A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. Ez a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelső és legnagyobb reneszánsz gyűjteményének tekinthető.
A tárlatról Marosi Viktor beszélgetett Zsupán Edina kurátorral és Antallfy Péterrel, az Országos Széchényi Könyvtár kulturális kapcsolatokért felelős osztályvezetőjével a Kultúrpart Trend Fm-en futó műsorában, január 16-án:
Kevésbé köztudott, hogy pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatja be eddig soha nem látott részletességgel. Az, hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető.
A világhírű könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végső pusztulása (1541) előtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála (1490) után ugyanis II. Ulászló és II. Lajos megannyi könyvet elajándékozott.
Az osztrák fővárosból jön az a különleges görög nyelvű kötet, amelyről csak 2010-ben derült ki, hogy Mátyás egyik corvinája, de látható lesz a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina is, amelyet jelenleg Párizsban őriznek. Lipcséből érkezik az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett Konstantin (†959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről, de látható lesz a Vatikáni Apostoli Könyvtárból az úgynevezett „vatikáni misszálé”. A budai műhely legjelentősebb könyvfestőjének, a milánói Francesco da Castellónak több pompás kéziratát is megtekintheti a nagyközönség, köztük egy torinói magángyűjtemény kincseit is.
A budai műhely nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, magas rangú főpapok is megbízói közé tartoztak. Számos darabot bemutatunk a nekik készült kódexekből. Párizsból érkezik Szatmári György pécsi püspök rendkívüli szépségű breviáriuma. Kálmáncsehi Domonkos három díszkódexét is kiállítjuk: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Breviárium mellett megtekinthető lesz a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a newyork-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.
A kiállítás 2019. február 9-ig tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtárban.
