Felemelő élmény, amikor egy párbeszédes jelenetekre épülő politikai dráma izgalmasabb, mint a legtöbb akciófilm. A Brexit - Háborúban mindent szabad ezt a szintet hozza.
A Brexit, azaz az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépési szándéka kapcsán megtartott, 2016-os népszavazás nem csupán egy hagyományos politikai kampány eredménye volt. Valójában háború zajlott. Hadjárat, rendszerellenes felkelés, amelynek végén a szavazók 51,9%-a az EU elhagyása mellett tette le a voksát. A jelenleg az HBO GO-n, majd február elejétől a televízióban is látható mozgókép a szűk politikai körön kívülről érkező Dominic Cummings (Benedict Cumberbatch) által felépített mozgalmat erről a radikális oldalról közelíti meg. A Brexit - Háborúban mindent szabad egyik legerőteljesebb vonása az, hogy merészen, kompromisszummentes részletességgel, durva káromkodásokkal fűszerezve mutatja be az eseményeket, miközben a fontos politikai szereplőket fokozott alapossággal, negatív és pozitív tulajdonságaikra egyaránt kitérve vonultatja fel.
Ez különösen azért fontos, mert habár a főszereplő, valamint a narratíva súlypontja az EU-ból való kilépést támogató oldalon található, a cselekményvezetés majdnem ugyanolyan mélyen beleássa magát a maradni vágyó kampánycsoport működésébe is. Így Toby Haynes rendezése egyensúlyt teremt az aktuálpolitikai káoszban, ebben a háborgó tengerben, amelyben a politikusokat megvető, és a világot náluk sokkal hatékonyabban értelmező Dom Cummings karaktere az útjelző bója. A visszafogott mértékben, csak a történet kiemelt pontjain előtérbe kerülő belső monológjai átszólnak a negyedik falon, hozzánk is beszélnek, így vonva be minket még jobban az események láncolatába. A film ezzel a húzással egyben azt is üzeni, hogy a világon jelenleg zajló folyamatoknak nem csupán passzív megfigyelői, hanem szerves elemei, alakítói is vagyunk.
A Brexit - Háborúban mindent szabad bátran és hitelesen beszél a népszavazásig vezető útról, ám mégsem emiatt válik igazán emlékezetessé. Az alkotás címét megjegyezni azért fogjuk, mert a másfél órás játékidőben bemutatott cselekmény a politikai játszmáknál sokkal többről szól. A huszonegyedik században fontos, világszintű átalakulási folyamatokat veszi górcső alá. A Brexit-kampány eseményein és szereplőin keresztül elemzi a digitális kommunikációs csatornák és a közösségi média befolyásoló erejét, valamint a bevándorlás jelenségének hatását az átlagemberek gondolkodásmódjára. Nem csak a kilépést és a maradást támogatók csapnak össze, hanem az új idők és a régimódi szónoklatok is szembekerülnek egymással.
A produkció a fontos alaptéma, az alapos kidolgozottság és a hangsúlyos szociológiai szálak dacára is beleeshetett volna a vontatottság hibájába. Márpedig az unalmassá válás lehetősége nem elhanyagolható veszélyforrás a filmművészetben, különösen a politikai bibliográfiák esetében. Toby Haynes keze azonban nem remegett a rendezői székben, vagy ha igen, akkor ebből semmi sem látszik a végeredményen. A szinte folyamatosan mozgásban lévő kamera enyhe dokumentumfilmes hatást kelt, miközben a meglepően dinamikus, profi tánclépésekre emlékeztető ütemességgel végigvitt vágás - kiegészülve a remek zenei aláfestésekkel - felfokozza a történet izgalmi faktorát, gyakran megemelve a néző adrenalinszintjét. Sőt, még a humor sem idegen a narratívától. A bevezető képsorokban például a kilépést támogatók két fontos alakja fű alatt találkozik, majd egyikük a Marvel-képregényekből ismert "Avengers Assemble" felkiáltással izzítja a hangulatot. Ezzel a vonásával Brexit olyan lazaságot csepegtet a nagyon is komoly tartalmi világba, amely kategóriáján belül kifejezetten üdítővé teszi.
Mindeközben könnyedén elfelejthetünk lenyűgözött állapotba kerülni Benedict Cumberbatch magától értetődő, ám ettől még ugyanolyan értékes parádézásától. Kiválóbbnál kiválóbb alakítások egész sora után sem szükséges értelemszerűnek venni, és így csak egy vállrándítással elintézni a főszereplő remek játékát, mert ha így teszünk, fenn áll az esélye annak, hogy elsiklunk a kimagasló színészi munka aprólékos szépségei fölött. Cumberbatch arcrezdüléséinek teljes skálájával, mozgáskultúrájával és pazar hangjátékával egyaránt hibátlanul érzékelteti az elfogadott, de meg nem értett zseni, Dom Cummings figurájának lényegét.
Pont úgy, ahogy a Brexit - Háborúban mindent szabad is megragadja a népszavazási kampány legfontosabb szegmenseit, hogy ezeket pörgős tempójú társadalompolitikai drámában összpontosítva nagyszerű filmélményt teremtsen.