Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Miért kell a költészet?

Miért kell a költészet?

Varga Julis a szerző friss bejegyzései 2019. 04. 11.
Tüzijáték helyett
2022-08-20 13:44:40

Ugyan most elmarad a szokásos nagy augusztus 20-i látványosság, de itt a remek alkalom arra, hogy egy kicsit a

Vedd fel a fonalat!
2021-06-09 13:22:38

Kultúrtörténeti sétánk a kötés és a horgolás művészetét járja körül. Nem túlzás azt állítani

Bálnazsír és nyírfakéreg: a rágógumi kultúrtörténete
2021-05-07 11:50:28

Elképesztő alapanyagokból és különös receptek alapján készítettük a rágót az elmúlt 6000 évben. 

Kis nőnapi virágtörténelem
2021-03-07 17:18:23

Március 8. a nyitott virágüzletek napja lett, mivel a virágárusokat a nőnap miatt csak március 9-től érintik

további bejegyzések a szerzőtől »

Okokat keresünk, összefüggéseket, rejtett mintákat, történeteket, elveket – elvont dolgokat. Nem tárgyiasult, nem kézzelfogható és szemmel nem látható folyamatokat.

Nemrég egy hatodikos kisfiú megkérdezte tőlem egy telefonos interjúban – ilyen sem sűrűn történik velem, hogy iskolarádióba adok telefonos interjút -, hogy szerintem miért van szükség a versekre és a költészetre.

Azt mondtam neki, hogy ez egy nagyon nehéz és nagyon szép kérdés, de a válasz alól természetesen nem bújhattam ki. Nem mintha akartam volna – csak hát szokták firtatni, hogy én miért írok, de azt én nem szoktam, hogy szükség van-e erre. Milyen nagyképű dolog lenne tőlem, ha azt próbálnám vizsgálni, vajon kevesebb lenne-e a világ attól, hogy nem írok verseket, nem?

Illetve, sokszor, ha őszinte akarok lenni magamhoz, nem is ez motivál, hogy másnak szüksége van-e rá – nekem viszont van. Hogy olyasmit fogalmazzak meg, ami foglalkoztat, ami tetszik és ami nem tetszik, ami vicces és mi szomorú, ami könnyű vagy épp nehéz – aztán menjen a saját útjára, jelentsen mindenkinek azt, amit tud vagy akar.

Az emberiség egyik legnagyobb szellemi kincse az írás és az olvasás. Az egyik legfontosabb vívmány, az egyik legizgalmasabb eszköz, amit az évezredek alatt sikerült úgy összeraknunk, hogy még mindig funkcionál. Még mindig olvasunk: kérjük és igényeljük a nyomtatott szöveget, a betűket, a képek alatti leírásokat: mert szeretnénk többet tudni, jobban érteni és mélyebbre nyúlni a valóságban.

Okokat keresünk, összefüggéseket, rejtett mintákat, történeteket, elveket – elvont dolgokat. Nem tárgyiasult, nem kézzelfogható és szemmel nem látható folyamatokat.

Szeretem azt gondolni, hogy szeretünk gondolkodni – szeretem azt hinni, hogy szeretnénk fejlődni és jobban megérteni a körülöttünk lévő világot. Ennek pedig egyik tökéletes eszköze a költészet és az összes vers, ami valaha született – akár szakavatott, akár az írással még csak kacérkodó ember fejében.

A költészet értékét nem az adja meg, hogy megjelenik egy prominens lapban és nem az, hogy kritikusok méltatják. A vers értéke önmaga: hogy létrejött. Hogy az írója elgondolkodott valamin, amit meg akart fogalmazni. Hogy jobban akart érteni valamit, akár saját magán belül, akár saját magán kívül: szavakat, testetlen fogalmakat, hasonlatokat keresett ahhoz, hogy megmagyarázzon valamit. És még ha egy félig hűlő rántotta állaga is az, netán egy vágyott, de soha meg nem kapott szerelem, nem a téma a lényeg.

Az írás a lényeg.

És, ha jól emlékszem, akkor talán valami hasonlót válaszoltam: azért van szükség versekre, hogy megálljunk egy pillanatra, és megpróbáljuk megérteni a valóság egy részét, hogy meg akarjunk érteni és fogalmazni valamit, ami számunkra fontos. Ebből tanulhatnak és tapasztalhatnak mások is, de elsősorban mi. Közelebb kerülhetünk saját magunkban valamihez, esetleg elmerülhetünk egy kósza gondolatban, vagy csak szórakozunk egy jót.

Ezt mindannyian megérdemeljük – és ez mindenkinek megy.

Varga Júlia – Kultúrpartos szerzőként Julis – valaha gyakornokként kezdett nálunk, majd főállású szerzőnk, publicistánk lett. Most már csak alkalmanként van ideje ránk, mivel ideje nagyrészét a versírás tölti ki – ezért is kértük meg, hogy írjon nekünk a költészet napja alkalmából. Munkái itt olvashatók.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Költészet Költészet napja Üzenet a Földről

Ajánlott bejegyzések:

  • Mit csinál egy költő a költészet napján? Mit csinál egy költő a költészet napján?
  • Gyerekverset gyereknapra! Gyerekverset gyereknapra!
  • Egy útkereső nemzedék régi-új versei Egy útkereső nemzedék régi-új versei
  • Színpadra lép az Átmeneti ember Színpadra lép az Átmeneti ember
  • Kapkodva nő az emlékezet Kapkodva nő az emlékezet

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr1514756031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard