Egy borús, esős napon kapcsolgattam a tévét, amikor egy már sokszor játszott filmre akadtam, amelynek címe: Görögbe fogadva. A képsorok pillanatok alatt visszarepítettek az elmúlt nyár emlékei közé.
Férjem születésnapomra meglepett egy görög tengerparti nyaralással. Tudta, hogy az ókori görög kultúra kedvelője vagyok. Ezért egy különleges úti célt választott. A Peloponnészosz - félsziget magyarok által kevésbé ismert dél-nyugati részén volt nyolc napig a bázisunk. Az utazás szervezett formáját választottuk, mert biztonságban szerettük volna tudni nyaralásunkat. Fontos volt számunkra az is, hogy ne útikönyveket bújva kelljen felfedezni a környéket, hanem legyenek magyar nyelvű programok, és probléma esetén is tudjunk az iroda képviseletéhez fordulni. Mindezek tükrében ezúttal is az IBUSZ-t választottuk.
A mögöttünk lévő hónapok munkahelyi fáradalmainak terhével érkeztünk meg a kalamatai repülőtérre. Innen másfél órás transzferút következett Methoni településre.
Nyaralásunk ideje alatt a pihenés szó a látnivalókban dúskáló területen új értelmet kapott. Napjaink kirándulásokkal teltek. Nem tudunk betelni a kapott élményekkel. Ahova léptünk, mindenhol a történelem hevert a lábaink alatt, miközben az a görög jelennel alkotott idilli harmóniát. Ellátogattunk a Zeusz tiszteletére rendezett olimpiai játékok színhelyére, Olympia-ba. Az ókori település romjai között süvítő szelek szinte megidézték a kor szellemeit. Nem hagytuk ki a túráink közül a büszkén magasba emelkedő, megosztó mítosszal bíró Tajgetosz – hegyet, a legendás Spártával és a gyönyörű Misztrásszal. Akinek van lehetősége Peloponnészoszra utazni, az nem hagyhatja ki Navpliont sem. Itt a szűk kis utcácskák a színes, emeletes villák és lakóházak között kanyarognak, amelyek között fel - felbukkan az égszínék tenger, vagy a település fölé magasodó vár romjai.
A több száz kilométer megtétele mellett szakítottunk időt arra is, hogy útközben lehűtsük magunkat valamelyik vadregényes, elhagyatott öbölben.
Akárhol is jártunk kirándulásaink alkalmával, mindig rábukkantunk egy hangulatos tavernára. Elég volt a fűszerek illatát, a felcsendülő ritmusos Zorbát, vagy a buzuki hangját követni. Kis kockás abrosz, zsinóros szék, hullámzó tenger, görög saláta, tzatziki, frissen fogott, sült hal. Ezek a biztos védjegyei a hamisíthatatlan görög konyhának. Ha már Peloponnészoszon vagyunk, nem hagyhatók ki az itt termett világhírű finomságok sem, a kalamatai olívabogyó és olaj, valamint a nemeai borvidék remekei.
A mi kis képzeletbeli filmünk főszereplői a látnivalók mellett a helyiek voltak, akik vendégszeretetükkel, humorukkal, pozitív életszemléletükkel tették feledhetetlenné nyaralásunkat. Egy filmhez forgatókönyv is kell, ami akkor a legsikeresebb, ha maga az élet írja. Szent Ágoston pedig egykoron úgy vélekedett, hogy: „A világ egy könyv, aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el.” Mi ez alatt az egy hét alatt egy egész fejezetet lapoztunk fel, amit idén is folytatunk. Ezúttal is az IBUSZ-szal utazunk.
(X – támogatott tartalom)