Június 15-én a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével kerül bemutatásra Col Legno A Duna c. műve. A szerzővel az inspirációról, a zeneszerzés műhelytitkairól és a folyóhoz való kötődéséről is beszélgettünk.

Honan jött az ötlet?

A 2013. évi nagy árvíz idején találtam ki, hogy egy szimfonikus költeményt írok a folyóról. De aztán nem a Dunához kapcsolódó művet, hanem egy operát írtam – bár a Duna Szimfonikusok játszottak a premieren. Majd amikor évekkel később visszakanyarodtam a Duna témájához, akkor jazzbalettben kezdtem gondolkodni, mivel nagyon érdekesnek találtam azt, ahogy a folyam élővilága táncra perdül. Már akkor is big bandre hangszerelve képzeltem el a darabot. Végül a balettes megvalósítást félreraktam.

Befolyásolta-e Smetana Moldvája A Duna születését?

Nem befolyásolta, bár kifejezetten kedvelem a művet. De az én kompozícióimban a folyó nem csak mint természeti jelenség kerül a figyelem középpontjába, sokkal összetettebben, több oldaláról mutatom be a Dunát.

Történelmi vagy inkább természeti képek jellemzik a folyó egyes szakaszainak zenei megjelenítését? Már ha egyáltalán folyami és zenei szakaszokra osztható a zenemű?

Csak a Duna magyarországi szakaszához kapcsolódóan írtam. Arra törekedtem, hogy minél színesebben, minél többféleképpen fessem le legnagyobb folyónkat. Történelmi, földrajzi, vízrajzi, hajózási, (hajó)malomipari, politikai, biológiai témákat egyaránt  érintek. A dunai legendák világába is elkalauzoljuk majd a közönséget.

A Duna még nincs kész, de mivel szoros volt a határidő, ezért meg kellett húznom egy vonalat úgy egy hónappal ezelőtt, és nem dolgoztam még ki az összes zenei elképzelésemet. Van olyan rész, amelynél épp a komponálás célegyenesében tartottam, de mivel egy 17 fős jazz nagyzenekarra hangszerelve készítettem a zenét, ezért a partitúra és a szólamkották elkészítésére is jelentős időt kellett szánnom.

Tehát vannak kész részkompozíciók, vannak majdnem készek, és akadnak olyanok is, amelyekből csupán valamilyen zenei ötlet, vagy dallamfoszlány létezik, amely még kibontásra vár. Ugyanakkor olyat is találni köztük, amelynek csak a címe van meg, de egyáltalán nem jutottam még hozzá. A tervem az, hogy a mintegy 35-40 ötletből álló big band művemet teljesen befejezem majd, azaz a 35-40 részkompozíció is elkészül.

Mennyire tudatos a kompozíció szerkezete? És tudatos vagy inkább ösztönös volt maga a komponálás?

Ez is, az is. Régóta érdekel a Duna és bár sok mindent tudtam róla, bizonyos dolgokat viszont csak felületesen. Azonban ahogy elmélyültem a témában, jó néhány újdonság került utamba. Úgyhogy ez az egész – fontossági sorrend nélkül – egy nagy kirándulás: zenei, történelmi, földrajzi, biológiai stb. Amolyan „Ismerd meg a hazádat!" – akarom mondani Dunádat – jellegű környezetismereti tanulmány.

A már készen lévő részkompozíciókban vannak olyanok, amelyeket nem én találtam ki, hanem nagy kedvenceim,  ismert klasszikus zeneszerzők. Az egyik egy kórusrészlet Verdi operájából, a másik pedig a legjobban szeretett vonósnégyesem Raveltől. Ezeket át- ill. meghangszereltem. Nagyon szeretem őket ebben a változatban is. Azt nem mondom, hogy jobbak vagy rosszabbak, mint az eredeti. Mások, de ez is, az is tetszik. Plagizálni is szoktam, itt most arra gondolok, hogy korábban megírt művemből is vettem át, vagy áthangszereltem olyan részeket, amelyeknél valamilyen „Duna-illat" megcsapta az orromat. Természetesen vannak vadonatúj részkompozíciók is, például nagyon szeretem a szobi torkolatot, ahol az Ipoly szép lassan egybeolvad a Dunával.

Hogyan jött az együttműködés a Kollmann Gábor vezette BJO-val?

Úgy gondoltam, hogy több mint száz élvezetes BJO koncert meghallgatása után, csinálhatnánk valamit közösen is. Éppen egy évvel ezelőtt, egy a szóban forgó mű bemutatásához kapcsolódó pályázat miatt kerestem meg őket, pozitív választ kaptam. Nagyon vonzó és megtisztelő a húsz éve folyamatosan működő, legnépszerűbb magyar big band-del közösen létrehozni egy produkciót. Többen – jómagam is – Kossuth-díj aspiránsnak tartják a zenekart!

Milyen zenei stílusok jelennek meg a darabban?

Eddigi szerzeményeimhez hasonlatosan ez is eklektikus. Tehát a népzene, jazz, reggae,  komolyzene, meditatív zene, balet, funky, latin és kortárs muzsika is tetten érhető benne. A sorrendiség a stílusok között a zene szempontjából lényegtelen.

Mikor és hol lesz a bemutató?

Június 15-én este 9 órakor, sötétedés táján lesz a premier Baján a Vízi Színpadon. A Sugovica partján, közel a Duna főágához a vízre ácsolt színpadon ül majd a teljes zenekar. Mögöttük vízsugárra vetített háttér teszi majd még varázslatosabbá a zenei élményt. Az egyes részkompozíciók közti 1-2 perces szünetekben kisebb narratívával magam fogom átvezetni egyik témából a másikba a jelenlévő érdeklődőket. Úgy érzem, hogy muszáj két szót szólni a tételek között, mert így lesz kerek és teljesen érthető, követhető a produkciónk.