A felújított zalaszentlászlói faluház és a szigetvári Vigadó volt a világzenei fesztivál következő állomása.
Az esős idő nem szegte a népzene szeretők kedvét Zalaszentlászlón, ahol az Erdőfű Népi Kamarazenekar teltházas koncertet adott Sokszínű Kárpát-medence címmel. Az előadás célja többek közt az volt, hogy átfogó képet adjon a magyarlakta területek és a velünk együtt élő etnikumok vonós népzenéjének sokszínűségéről, az adott vidék vagy falu sajátosságait tartva szem előtt. Így a szatmári zsidó muzsikától kezdve a kalotaszegi román dallamokon át a szilágysági, mezőségi népzenén keresztül a kalotaszegi legényesig a közönség bejárhatta a Kárpát-medence legfontosabb néprajzi állomásait.
A helyszín különlegességét a Makovecz Imre által 1985-ben tervezett épület adta, amely komoly felújításon esett át. A ház a méretei ellenére rögtön megadja az otthonosság érzetét az organikus építészet természetbarát anyagainak köszönhetően. Szinte kézzel tapintható a levegőben az a gondoskodás, ahogy a zalaszentlászlói emberek ezt az épületet szeretik és becsülik. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a csarnok faoszlopait Makovecz saját maga válaszotta ki a környékbeli erdőkben a helyiek segítségével.Vasárnap Szigetvárra érkezett a fesztivál és természetesen itt is egy impozáns Makovecz épület várta a fellépőket. A Vigadó két nagy hatású művészt is megidéz, Gaudíra a toronypár utal, a közre fogott 3 kupola pedig Rudolf Steiner gondolatvilága előtt tiszteleg. Ő fontosnak tartotta, hogy olyan épületek szülessenek, ahol a természet és az ember egymáshoz harmonikusan, szinte szervesen illeszkedik.
Ez az emberközeli tér adta a díszletet a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes műsorához, amelyben kizárólag férfitáncokat mutattak be a Kárpát-medencéből. A nyolc, egykor profi táncos mozgása, csapása, dinamikája annyira kiforrott és érett, amit egy huszonéves táncos még nem mondhat a magáénak. Ezek a táncok nem akarnak többek, magasabbak, gyorsabbak lenni, mint amilyennek valójában születtek és ahogyan olykor a fiatalabb táncosok látni akarják. Itt minden mozdulat a helyén volt.
A szigetvári előadás legmeghatóbb pillanata az a fél perc volt, amikor az együttes tagjai elhunyt táncos barátukról megemlékezve némán hallgatták a kaloteszegi legényesnek azt a dallamát, amelyet a barátjuk szokott táncolni. Tudták, hogy ez a dallam már mindörökké az övé marad.
A Héttorony Fesztivál következő állomása Neszmély lesz, ahol iskolai koncertet ad az idén 50 éves Kaláka. A további programokról, kiállításokról és koncertekről itt található információ.