Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Friss vérben az élet

Friss vérben az élet

Hári Dániel a szerző friss bejegyzései 2020. 02. 05.
A világ hever a lábai előtt, mégis boldogtalan
2022-01-10 10:25:22

A világ művészlelkű Batman-rajongói egyesültek, az ötleteikből kovácsolt antológia viszont pont olyan

Véraláfutások nélkül
2021-11-09 10:45:40

A Maid erőteljes dráma, ami a párkapcsolati bántalmazás legnehezebben észrevehető, így sokak szerint nem is

A Bank nevet a végén
2021-10-18 08:00:00

Egy nagy malacperselynyi ronccsá inflálódott bankjegy kell ahhoz, hogy a játszótéri napközis játékok

Csak egy fakuló tetoválás emlékeztet a régi Amerikára
2021-09-29 10:26:54

A Stillwater fullasztóan pesszimista analízise szerint a nyugat többé már nem képes kommunikálni saját

további bejegyzések a szerzőtől »

Ki gondolta volna, hogy több tucat filmadaptáció után lehet még ennyire újszerűen és izgalmasan mesélni Drakula gróf karakteréről?

Bizonyos mintázatok eredetiségük, különlegességük vagy akár merészségük okán olyan mélyen beágyazódnak a populáris kultúrába, hogy a közönség éveken, vagy akár évtizedeken át képtelen megunni őket. Az ilyen mintázatok közé sorolhatunk bizonyos műfajokat (romantikus komédia, bosszúsztori vagy újabban a young adult adaptációk és a szuperhősfilm) vagy időtálló történeteket és a bennük szereplő karaktereket. A moziba járók és a tévénézők számos alkalommal találkozhattak már Sherlock Holmesszal, Godzillával, James Bonddal, Jason Voorheeszal vagy jelen cikk központi alakjával, Drakula gróffal. A tizenkilencedik század vérszívó vámpírurának kárhozatban és elfojtott szexuális frusztrációban bővelkedő története alapjaiban határozta meg modern kultúránk formálódását egészen onnantól, hogy Bram Stoker megírta a grófot bemutató, eredeti regényt 1897-ben. A mozgóképvilág hamar rákapott a témára, a legelső, magyar filmadaptáció elveszett, ám az 1922-es, nem jogtiszta, így címváltoztatásra kényszerített Nosferatu, majd az 1931-es óriásklasszikus Drakula évszázados lavinát indítottak el. Max Schreck és Lugosi Béla után minden idők leghíresebb vérszopóját olyan remek színészek keltették életre, mint Christopher Lee, Klaus Kinski, Leslie Nielsen, Gary Oldman, Gerard Butler, Luke Evans és sokan mások. A BBC és a Netflix legújabb, háromszor másfél órás minisorozatában Claes Bang ízlelheti meg a halandók vérét, méghozzá Mark Gatiss és Steven Moffat vezénylete alatt, akik egyszer már végrehajtottak egy bravúros formabontást a Sherlockkal.

Ahhoz, hogy a világhírű nyomozó után a talán még nagyobb ismertségnek örvendő Drakula karakterét is új erővel töltsék fel, kezdetben az alapokhoz nyúlnak vissza. A Drakula elsőre profin kivitelezett, de szokásos, hű adaptációnak tűnik. A készítők visszautaznak a régi Romániába, felkutatják Bram Stoker lábnoymait, majd azokat követve kezdenek építkezni. A történet elején a gróf épp erőt gyűjt, miközben bevezeti a fiatal jogászt Jonathan Harkert (John Heffernan) sötét birodalmába, majd egy budapesti apácazárda nővéreivel is összetűzésbe kerül. Egy ideig minden szépen csordogál a legendás vámpírtörténetről alkotott ismereteink komfortzónájában, ám már az első epizódban felvetődnek rendkívül friss, huszonegyedik századi kérdések, amelyek a minisorozat második felére egy egészen új hatású, nem ritkán megdöbbentő feldolgozásba csapnak át. A Sherlock készítői - habár egy ideig titkolják - olyan utazásra invitálnak bennünket, amelyben még a nagy Drakula grófnak sem volt része hosszú karrierje során.  

Minek köszönhető ez? Annak, hogy Gatiss és Moffat voltak elég bátrak ahhoz, hogy újraértelmezzék és az új évezred rétegezett válaszokat kereső, gondolkodó emberének szemszögéből vizsgálják meg a vámpírkarakterisztika mögött rejlő filozófiát, Bram Stoker cselekményvezetését és a történet fontos karaktereit.

2020-ban már elölről hátra, jobbra-balra, tokkal-vonóval tudjuk, hogy mi teszi a vámpírt: elsődleges tápláléka az embervér, de a halottak vére méreg a számára, nem érheti napfény, hiszen a sugarak azon-nyomban szénné égetik, invitálás nélkül senkinek a birtokára nem léphet be, és persze szörnyen retteg a keresztény feszület jelképétől. Korrekt, hiánytalan tételfelmondás, csillagos ötös, amelyet filmkészítők tucatjai sikerrel abszolváltak az elmúlt évtizedekben. A vadonatúj Drakula-minisorozat készítői is elmondják mindezt, ám rögtön ezután, már az első epizódban hozzátesznek egy kérdést, amelyről előttük a legtöbben megfeledkeztek. A kérdés így szól: Miért? A produkció forgatókönyve tudásvággyal és merészséggel felvértezve ered a hosszú múltra visszatekintő legendák nyomába, és a néző nagy megkönnyebbülésére a legtöbb kérdésre nem csupán bátor, hanem egyben intelligens válasszal is szolgál, némelyik magyarázata - például a napfény kapcsán - pedig egyenesen észbontó. A négy és fél órát felölelő értekezés az embervér szerepét is elgondolkodtató frissességgel tölti fel, amikor a vámpír testi és személyiségfejlődésének alapjaként mutatja be a vérünk minőségét és a benne áramló biológiai információkat.

A fentiekből kiindulva máris egyértelmű, hogy ez az új adaptáció a gótikus mítoszokat és kézzel nehezen megfogható, horrorisztikus látomásokat a korábbiaknál jelentősen tudományosabb szemüvegen át szemléli, ám ez nem jelenti azt, hogy Drakula története sci-fivé vagy esetleg modern drámává válna. Nem, hiszen az események fővonala a rémfilmek tematikájának mentén halad, ám üdítően újévezredi megoldásokkal kelt félelmet: szerencsére nem jump scare hatásokról van szó, hanem dinamikusan vágott etapokról, az élőhalott állapotot hatásos, sokkoló köntösben bemutató jelenetekről, meg persze némi, mértékkel adagolt, de azért jócskán jelen lévő gore-ról, amely ma már ritkán elengedhető a megnövekedett nézői ingerküszöbök miatt, ám a Drakula esetében önkényességről egyáltalán nem, kiváló effektmesteri munkáról viszont annál inkább beszélhetünk. A minisorozat cselekményében lezajló események ráadásul nem csupán stílusukban, hanem fordulataikban is innovatívak. Az első epizódban még csak sejthetjük, ám a másodikra már teljesen egyértelművé válik, hogy Bram Stoker eredeti és zseniális, de mára már elhasznált vénái helyett ez a vámpír egészen új helyekre mereszti vérszívó fogait. 

Modernizált mögöttes tartalomhoz és tabudöntögető cselekményvezetéshez felújított karakterek is dukálnak. Nem, Drakula gróf egyelőre nem váltott nemet, bőrszínt vagy szexuális irányultságot (habár egy másik fontos figura igen, de abszolút előnyére), viszont felszedett magára némi jól működő, cinikus humorérzéket, komor démoni kisugárzását pedig laza macsóstílusra váltotta. Mindennek tolmácsolására remek választás volt Claes Bang, aki dán hazájából magával hozta a skandináv világban hagyományos mozgóképes zsenialitást, Drakula megformálásakor pedig remekül megtalálja az egyensúlyt egy angol úriember és egy kelet-európai szörnyeteg habitusa között. A sötétség urával a fény oldaláról Dolly Wells száll szembe, aki kiválóan alakítja a korát megelőző nyomozóvénával bíró Agatha nővért (és még valakit, de ez titok).

Mark Gatiss és Steven Moffat párosa Sherlock Holmes után a popkultúra még egy megkerülhetetlen alakját, Drakula grófot is biztos kézzel megújította. A minisorozat talán nem mindenki számára lesz kényelmes élmény, lehet, hogy nem fogja bevenni az összes néző gyomra az átértelmezett történetet, de példásan bátor hozzáállására jó eséllyel még ők is áldásukat adják majd. Már csak az a kérdés, hogy az alkotópáros vajon mikor rukkol elő egy saját egzisztenciáján merengő Godzillával, bárányokat számláló Freddy Kruegerrel vagy esetleg egy olyan James Bonddal, aki a legközelebbi női comboknál és sztereotipikus terroristáknál messzebbre is lát.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Horror Sorozat BBC Drakula Netflix Minisorozat

Ajánlott bejegyzések:

  • Mozikba kerül az év egyik legjobb horrorfilmje Mozikba kerül az év egyik legjobb horrorfilmje
  • Hamarosan a mozikban az év legjobban várt horrorfilmje Hamarosan a mozikban az év legjobban várt horrorfilmje
  • Német városból a divatvilág élére – Karl Lagerfeld lenyűgöző élete Német városból a divatvilág élére – Karl Lagerfeld lenyűgöző élete
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr6815395478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard