Scruton képzeletbeli egészségügyi sétákat tesz egy különleges fogalom körül.
Roger Scruton: A szépről című könyvében idézi Jane Austin Emma című regényét, mely szerint „…ha nekem rokonszenves valaki, akkor tetszik is. Ha csúnyának nevezem, csak azt mondom, amit a közfelfogás tart róla.” Scruton könyve rokonszenves, tetszik is. Érdekesek azok a kérdésfeltevései is, melyek szerint mi van a „szép skálájának tetején”, milyen az, amikor sokan úgymond esztétikai vákuumban élik életüket, míg mások esztétikai életvitel szerint rendezik be mindennapjaikat.
A könyv alig kétszáz oldalas, leginkább egy öntörvényű esztétikai állásfoglalás, de mivel általánosságokban beszél különböző esztétikai kérdésirányokról, haszonnal forgathatják diákok is. Scruton nemrég hunyt el, a nekrológok egy része konzervatív politikai krédóját is bemutatta, viszont az esztétikai kérdésekhez való viszonyát jórészt nem firtatták. Viszont most itt A szépről című munkája, amelyben másról sem beszél, mint a szép különböző aspektusairól, magáról a szépérzékről, annak kialakulásáról, a szép és az érosz viszonyáról, a megkerülhetetlen viszonyokról, mely az igaz, a jó és a szép dialógását értelmezi, ugyanakkor izgalmas dolgot ír körül a szépség túltelítettségének fogalma, amikor is azt teszi a vizsgálódás tárgyává, hogy egy történelmi emlékekkel zsúfolt utcában a remekművek sokszor egymással versengve igyekeznek fölkelteni a figyelmet, és mintha háborúban állnának egymással. Ennek fényében tesz ajánlatot egy harmonikus, de kevésbé szép utcára, mert van, hogy valami túlságosan is szép, miközben nem mindig arra lenne szükségünk, hogy elbűvöljön valami, hanem arra, hogy a legjobb értelemben felzaklasson, vagy divatos kifejezéssel élve kirángasson a komfortzónánkból.
Fontos Scruton Szent Tamás kapcsán az a megállapítása, mely szerint amikor a szépet akarjuk, fölfedezni, akkor emberi érzelmeket vizsgálunk, nem pedig a világ mélystruktúráját. Scruton ezúttal a szép fogalma körül tesz képzeletbeli egészségügyi sétákat, és megpróbál új ajánlatokat tenni arra, hogy megvizsgáljuk az eddig ismert művészeti szemléletmódokat, és mindezeket filozófiai kontextusba illessze. Az esztétikai sikeresség termékeny konfliktusát is feltárja olyan remekművekkel kapcsolatban, mint amilyen Bartók Csodálatos mandarinjának nyers, mégis diadalmas megfogalmazása, ugyanakkor Scruton ragaszkodik a szép klasszikus értelmezéséhez, mégis a legtöbb esetben kortárs válaszokat ad. Kvalitásos és a szép egyetemes érték, amely a civilizáció alakításában is meghatározó szerepet játszik.
Azt írja Schiller, hogy az igazat és a hasznosat az ember komolyan veszi, viszont a széppel csak játszik. Nos, Scruton annyira komolyan veszi a széppel való játékot, oly’annyira, hogy a szépség hasznosságának társadalmi kérdését is felveti, miközben komoly érveket sorol fel a szép univerzalitása és racionális értelmezhetősége mellett.
Roger Scruton
A szépről.
MMA Kiadó
216 oldal 3500 Ft
Fordította: Orosz István