A mostanihoz hasonló aszályos időszakban Dodola istennőnek áldoztak. Megmutatjuk, hogyan!
A dodolézás egy balkáni népszokás, melynek első írásbeli leírását a bolgár Spiridon Gabrovskitól ismerjük, 1792-ből. Elmondja, hogy az aszály idején a fiatal fiúk és lányok egy hálóba leveles ágakat kötöznek, majd azt magukra terítik. Aztán így végigvonulnak a falun, s a házaknál táncolnak és énekelnek. Közben néha vizet öntöznek magukra. A falusiak pénzt adnak ezért nekik, melyből ételeket és italokat vásárolnak, majd együtt mulatnak, ünnepelnek.
A délszlávok szárazság idején szervezték ezt a rituálét. A szertartás során a fiatal nők különleges dalokat énekelnek Dodola istennőnek és imádkoznak, esőért könyörögnek hozzá. E népszokást ismerik a bolgárok, makedónok, szerbek és horvátok egyaránt.
2020. májusában a világot sújtó járványhelyzet miatt a Novák Péter és az Etnofon zenekar zártkörű koncertet tartott, ahol elhangzott a makedón dallamváltozat feldolgozása, melynek szövegét Nagy László fordította hitelesen magyarra:
Járunk mi a falun által
Oj dodo dodole!
Mint felhő a magasságban
Oj dodo dodole!
Gyorsak vagyunk gyors a felhő
Oj dodo dodole!
Érj el minket esőfelhő
Oj dodo dodole!
Ázzék meg a búzamező
Oj dodo dodole!
Búza nőjön mellkasunkig
Oj dodo dodole!
Árpa nőjön kengyelünkig
Oj dodo dodole!
Lenvetésünk deréktájig
Oj dodo dodole!
Borsó bükköny térdkalácsig
Oj dodo dodole!
De megmutatjuk azt is, milyen egy eredeti Dodole dal: