Mi is az a holdsütemény, azon kívül, hogy egy kerek, kínai írásjellel díszített minitorta, miért ilyen drága, és miért olyan fontos?
Ilyen és olyan okokból kifolyólag (kíváncsiság, kalandvágy, pénztárcakímélés, felejthetetlen gasztronómiai élmények, illetve 25 kg.-os kiszerelésű jázminrizs) rendszeres látogatói és nagy rajongói vagyunk a város egyik legnagyobb rejtélyének, a kétes hírű Józsefvárosi Piacnak.
Nem egyszer emlegettem már a helyet és a meglepetéseket, amiket kínál – és önmagában is megérdemel majd egy külön írást –, de a nyolcadik kerület szélénél most egy fokkal messzebb fogunk utazni.
Történt ugyanis, hogy-hogy nem, legutóbbi ottjártunkkor muszáj volt vásárolunk egy díszdoboznyi holdsüteményt, mert eszméletlenül aranyos nyuszigrafika volt a tetején, de annyira, hogy még a relatíve magas ára sem tántorított el minket. Legfeljebb lesz egy drága, de szép dobozunk, mert isten tudja, mi van benne, ugye.
Ezen a ponton kell megjegyeznem, hogy a nem én vagyok a világ legnagyobb sinológusa, sőt. Ahhoz képest, hogy milyen sok itt élő ázsiai származású emberrel találkoztam már, szinte semmit sem tudok (a kötelező közhelyeken kívül) mondjuk a kínai konyháról, hagyományokról, életmódról és kultúráról – de ezeket igyekszem tapasztalati úton pótolni. Több-kevesebb sikerrel, jobb-rosszabb élményekkel (egyszer például vettünk valami furcsa ételt, mert a néni nagyon tukmálta, hogy finom. Annyit hajtogatott, hogy torta meg hús, aztán persze nem voltunk elég bátrak megkóstolni, de a hűtőben lakott vagy fél évig).
Hamar kiderült, hogy a nyuszi nem véletlen: a nyúl ugyanis a Hold szimbóluma a kínai kultúrában, idén pedig a Gergely-naptár szerinti október elsejére esik a Holdújév utáni második legnagyobb kínai ünnep, az Őszközép ünnepe – amit Holdünnepként vagy Holdsütemény-ünnepként is ismernek. Vagyis most van a holdsütemények igazi szezonja, örüljünk, hogy sikerült belőle vásárolnunk egy dobozzal – ez nagyjából olyan feladat így ősz elején, mint karácsonykor bejglit kapni.
De mi is az a holdsütemény, azon kívül, hogy egy kerek, kínai írásjellel díszített minitorta, miért ilyen rettentő drága, és miért olyan fontos? A válasz, ahogy azt az ázsiai kultúrkör nagy részénél megszokhattuk, évezredes távlatokban kel keresni.
A hagyományos kínai ünnepek a kínai holdnaptárhoz igazodnak, ezért a Gergely-naptár szerint az összes mozgó ünnepnek számít. Az Őszközép ünnepe szeptember közepe és október eleje között bármelyik dátumra eshet – a holdnaptár szerint pedig mindig pontosan a nyolcadik holdhónap 15. napjára. Idén pont egybeesik a Gergely-naptár szerint tartott október elsejei Nemzeti Ünneppel, vagyis a Kínai Népköztársaság hivatalos születésnapjával; idén épp hetvenegy éves a rezsim, de milyen jól tartja magát.
Az Őszközép ünnepe nagyjából háromezer éves múltra tekint vissza – feljegyzések szerint már a Shang-dinasztia (Kr.e. 1600-1046) idején is ünnepelték az aratást teliholdkor, amely a Tang-dinasztia (Kr.u. 618-907) idején vált igazán népszerű és elterjedt hagyománnyá.
Középpontjában a telihold áll, ami a kínaiak szerint ilyenkor a legfényesebb. A hagyományok szerint a halandók áldozatokat mutatnak be a Holdnak az aratás előtt a bőséges termés reményében, összegyűlnek a családtagjaikkal, és utósokért, házastársért, szépségért, hosszú életért és anyagi javakért imádkoznak.
A kör és a gömb a kínai szimbolika szerint a teljességet és a tökéletességet jelképezi, így a családi egységet is – és nincs is nagyon olyan kínai ünnep, amelynek ne lenne egyik legfontosabb alapköve a család vagy a családdal töltött idő. A Hold pedig messze az egyik legtökéletesebben kiválasztott szentség: folyamatosan változó alakja és fehéres derengése nem véletlenül izgatta hosszú idén keresztül a földlakók fantáziáját. A kínai hiedelmek szerint a Hold és a női ciklus szorosan kapcsolódik egymáshoz, így adja magát a termékenység-jelentés, illetve egy kínai mítosz szerint a Hold és Nap egy szerelmespár, és a csillagok a gyermekeik. A Hold szülés előtt kikerekszik, utána pedig elfogy: az Őszközép ünnepén, a legtelibb teliholdnál ezért sok nő mutat be áldozatot az égitestnek a gyermekáldás reményében.
A kínaiak ilyenkor a halhatatlanság holdistennőjének, Chang’e-nek is áldoznak, aki a legendák szerint természetesen a Holdon lakik. Hogy hogyan került oda, arról többféle történet is kering: az egyik szerint halandóként nagy szerelemben élt férjével, Hou Yivel, a remek íjásszal. Amikor egyszer mind a 10 nap felkelt, és a világot nagy veszély fenyegette, Hou Yi lőtte le a felesleges 9 égitestet - ezzel a tettével vívva ki egy halhatatlan tiszteletét, aki a halhatatlanság elixírjét küldte el neki. Ám ő nem szeretett volna örök életet hű kedvese nélkül, ezért neki adta az elixírt. Egy rosszakarójuk megneszelte ezt, és ki akarta kényszeríteni az asszonyból a varázsitalt, aki inkább megitta – majd felszállt a Holdra, hogy a férje közelében maradhasson. Az pedig bánatában rendszeres áldozatokat mutatott be neki, és példáját hamarosan mások is követték.
Egy másik legenda szerint Hou Yit a világ megmentése után királlyá választották, ám ő dölyfös lett, kemény és kegyetlen, ezért Chang’e lopta el tőle az elixírt, hogy ne uralkodhasson örökké, és mérges férje elől menekült a Holdra.
(Programajánló: a Netflixen október 23-án debütál a Lunaria – Kaland a Holdon című egész estés animációs film, amiben Fei Fei, az okos kislány saját űrhajót épít, hogy elrepüljön a Holdra, és találkozzon Chang’e-vel.)
Oké, oké, a Holdat már jó sokszor emlegettük, de még mindig nem haraptunk bele a sütibe – és akkor itt is az ideje. A kerek sütemény természetesen a Holdat, illetve a már emlegetett tökéletességet szimbolizálja, illetve kalóriában és drága alapanyagokban gazdag tésztája és tölteléke kiváló ajándékká teszi. Őszközép ünnepén szinte mindenki ad és kap belőle, mert amúgy egy nehezen elkészíthető és a hagyományok szerint közösen fogyasztott sütemény, amit bizonyos helyeken kifejezetten az idősek szelnek meg és kínálnak körbe a fiatalabb családtagoknak.
Ugyan az ünnep és az ehhez kapcsolódó hagyományok és szokások sokat változtak az évezredek alatt, illetve a különböző tájegységek és országok más és más tradíciókat követnek, a holdsütemény mindenhol kötelező elem, mert – ahogy az számunkra is kiderült – elég finom.
A holdsütemény lényege a gazdag töltelék, amit csak egy nagyon vékony, rugalmas tésztaréteg fog össze. Mind a tészta állaga, mind a töltelékek milyensége nagy változatosságot mutat tájegységektől függően – a nyugati világban a kantoni stílusú a legelterjedtebb a maga puha és ruganyos tésztájával. A tészta lehet még omlós és réteges is, de állagától függetlenül mindegyik süteményt szerencsét, bőséget és pozitív tartalmú szavakat jelentő kínai írásjelek díszítenek.
A sűrű töltelékek közül a leghagyományosabb és leginkább elterjedt a lótuszmagból, édes babpasztából, datolyából vagy magkeverékből (általában dió, tökmag, görögdinnye, mogyoró, szezámmag és mandula) készült krém. A leginkább kedvelt a lótuszmagos töltelék, amibe gyakran sózott kacsatojás-sárgáját rejtenek, és amiről a gyanútlan kóstoló akár sós karamellre is asszociálhat (megtörtént eset). A lótuszmagot magas ára miatt gyakran fehér babba ütik fel, így az előállítási költség csökken ugyan, a kalóriatartalom nem.
A holdsüteményeket állandó jelleggel próbálják meg a modern korok igényeihez igazítani, hiszen valódi kalóriabombák, és még ha csak csipeget is belőle az ember, simán elmajszolgathat egy-két ezer kalóriát észrevétlenül. A holdsütemény ugyanis masszív tölteléke ellenére egyáltalán nem tömény vagy túl édes, sőt, izgalmas alapanyagainak köszönhetően kifejezetten finom.
A reform jellegű holdsüteményeket olyan izgalmakkal töltik meg, mint krémsajt, szárított hús, tiramisu, zöld tea, kávé, durián, csokoládé, eper vagy lekvár – illetve lehet már fagylaltosan is kapni, amit értelemszerűen hidegen tálalnak. Sőt: lehet már kapni tészta helyett zselével borított változatot is, illetve olyat, ami a mochiéhoz hasonló tésztával készül. Ez a specialitás főleg a fiatalok körében arat sikert, hiszen a fehér tésztája az idősebb generációkban gyakran ellenérzést szül (a fehér szín gyakran balszerencsét vagy rossz dolgot jelent a kínai kultúrkörben – temetéseken például hagyományosan fehér gallérban mennek a gyászolók).
Mivel előállítása hosszas és bonyolult, tekintettel az alapanyagok beszerzésének nehézségeire, illetve a nagyon kifinomult és sok időt igénylő feldolgozási technikákra, ma már nagyon kevesen készítik a süteményt otthon. A növekvő igény és kereslet pedig olyan holdsütemény-piacot teremtett, amin belül találkozhatunk az olcsóbbtól a drágán át a kifejezetten luxuskategóriájú süteményekig, amiket már nem csak simán egy nyuszi fémdobozban tartanak, és amik igen nagy tiszteletről tanúskodnak, ha ajándékba kapjuk őket.
A holdsütemény-biznisz természetesen a Nyugatot is megihlette, és nem egy nyugati luxusmárka próbálkozik rendszeresen holdsüteményes ajándékdobozokkal – ám az eredmény a magas ár ellenére sokszor pont ugyanolyan lehangoló, mint egy kínai karácsonyi képeslap. A Burberry például képes volt az húzni legutóbb, hogy a Burberry-logós dobozba olyan holdsüteményeken csomagolt, amin nemes egyszerűséggel a márka monogramja díszelgett – avagy kulturális utalásoktól mentesen sikerült megnyugatosítaniuk a dolgot. De ne aggódjunk: a Fendi, a Tiffany & Co, a Dior, a Luois Vuitton, a Prada és a Gucci is próbálkozik rendszeresen holdsüti-dobozokkal, úgyhogy kemény a verseny. Ezen próbálkozások ellenére valahogy mégis biztos vagyok benne, hogy a legdrágább és legexkluzívabb holdsüteményekre nem lehet csak úgy rákeresni az interneten – legalábbis nyugati írásjelekkel biztos, hogy nem.
A holdsütemény tehát valóban csemege és drága ajándék is egyben – ezért ha kínálnak vele, urambocsá’ kapunk is egy dobozzal, örüljünk a szerencsénknek nagyon. A többi kíváncsi halandónak pedig ajánlom jó szívvel a Ganz-Mávag régi gyártelep épületegyüttesének labirintusát: ott biztos találnak majd elfekvőben egy-két darabot.
