Hat olyan albumkülönlegességet ajánlunk a BMC Records megújult webáruházából, aminek minden kortárs- és komolyzene kedvelő örülne.
Kristjan Randalu, Dave Liebman: Mussorgsky Pictures Revisited (BMCCD286)
A legnagyobb klasszikus orosz zongorakompozícióként számon tartott mű, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című alkotása az emberi psziché labirintusába vezeti a hallgatót, a programzene ügyes álcájába bújtatva. Nem csoda hát, ha 150 éve kimeríthetetlen inspirációs forrásként szolgál a zeneművészek számára. A ciklust Kristjan Randalu észt zongorista – akinek játékát „névtelen egzotikus tájként” jellemezte a Jazz Times – egy ismerős „tettestárssal” gondolta újra: a veterán szaxofonlegendával, Dave Liebmannel. Miközben hűek maradnak az eredeti mű szellemiségéhez és szerkezetéhez, Randalu és Liebman minden egyes zenei festményt közvetlenséggel és lelkesedéssel alkot újra, nagyívű improvizációkkal ötvözik a Promenádokat, s Muszorszkij zenéjét 21. századi zenei kontextusba emelik.
J.S. Bach: Das Wohltemperierte Klavier I-II. | Dobozy Borbála (BMCCD275, BMCCD293)
„A művek műve” (Robert Schumann)
„A zongorairodalomnak s a zongorapedagógiának szinte versenytárs nélküli, örök értékű kincse” (Bartha Dénes)
Ehhez hasonló, elragadtatott szavakkal értékelték a muzsikusok és a zenetörténészek Johann Sebastian Bach kétkötetes művét a keletkezése óta eltelt közel 300 év során. A maga korában egyedülálló vállalkozásnak számító sorozat két kötetének mindegyikében 24 prelúdium és fúga található, az összes dúr és moll hangnemben, félhangonként emelkedő sorrendbe rendezve. A két lemezen Dobozy Borbála tolmácsolja Bach műveit, amelyhez egy különleges csembalót választott: egy Grossbreitenbachban 1706 körül készült Johann Heinrich Harrass csembaló hű kópiáját, amin egy 16 lábas húrsor is található. Mivel ez a húrsor egy oktávval mélyebben szól, a többi regiszterhez kapcsolva lenyűgöző, grandiózus hangzást eredményez, a hangszeren az átlagnál több hangszínkombinációra is lehetőség nyílik, amely a szokásosnál gazdagabbá teszi a hangzást.
Lukács Miklós Cimbiózis Trió: Zene Az Időtlen Percek Magányából (BMCCD289)
Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét. A Music from the Solitude of Timeless Minutes, azaz a Zene az időtlen percek magányából című lemezen a műfajok már csak olyan útszéli jelzőoszlopokként szolgálnak, amelyek azt jelzik: merre nem érdemes menni. Ezen az albumon megtalálható a jazz, ott van benne a népzene úgy autentikus, mint bartóki formájában, a díszítésekben fellelhető a városi cigányzene, s a rockzene vulkanikus energiái is felbukkannak itt-ott. A kompozíciók logikájában, az összetett harmóniákban pedig megbújik a teljes klasszikus hagyomány Bachtól Debussyn át Kurtágig. A két részre tagolható album első felében a metronómmal mérhető, objektív idő és az ismerős zenei formák dominálnak, a másodikban azonban Lukács megfoszt minket a fogódzóktól. Az utolsó négy kompozícióban ugyanis a szubjektív idő diktál, ami úgy folyik szét a darabokat intellektussal megragadni igyekvő hallgató előtt, mint Dalí órái. Kosztolányi Dezső szavaival: „az illanó idő szívdobbanása”.
Debussy Now! – Harcsa Veronika | Razvaljajeva Anasztázia | Fenyvesi Márton BMCCD2992020
Minden bizonnyal Debussy is üdvözölte volna az ötletet, hogy műveit másfél évszázaddal később korlátokat nem ismerő művészek oltsák a pillanatba, hiszen a zenei impresszionizmus előfutáraként maga is erre törekedett. Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész, Harcsa Veronika énekes, valamint Fenyvesi Márton gitárművész és sound designer Debussy legszebb dalaiból készített olyan kortárs átiratokat, amiben mindez lehetségessé válik. A zeneszerző Paul Verlaine és más költők verseire írt művei új fényben mutatkoznak meg a hárfa légiessége és a sotto voce, vagyis a klasszikusnál beszédközelibb énektechnika révén, az élő elektronikus effektek által pedig valódi dimenzióváltáson mennek keresztül.