Elbert Gábor sportvezető és Balzsay Károly ökölvívó világbajnok interjúkötete arról szól, hogy még a vesztettnek tűnő élethelyzetekből is ki lehet kerülni győztesen.
Elbert Gábor a hazai sportélet és sport-kommunikáció egyik fáradhatatlan mozgatórugója. A Pesti Magyar Színházban 32 élsportolóval szervezett eddig beszélgetős estet, a Covid miatti lezárások alatt pedig egy-egy kiválasztott alanyával kötetnyi hosszú beszélgetéseket folytatott. Első kötetét Székely Éva olimpiai bajnok úszóval, második interjú kötetét Balzsay Károly, profi ökölvívóval, a WBO (Bokszvilágszervezet) és a WBA (Bokszvilágszövetség) nagyközépsúlyú volt világbajnokával készítette.
Elbert doktori fokozatát a sport és társadalomtudományokért a Semmelweis Egyetemen szerezte, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem sportmenedzsment oktatója, egyébként többek között a hazai squash élet egyik beindítója, a hazai futball élet aktív alakítója, tréner és coach, mindemellett Amiről még nem beszéltem című estjei során 4 évadon át beszélgetett élsportolókkal, egyben példaképekkel a Pesti Magyar Színházban. Aztán jött a Covid, a színházi beszélgetések félbeszakadtak és egyetlen hosszú beszélgetés következett Balzsay és Elbert között, amiből megszületett az Amiről még nem beszéltem könyvsorozat második darabja, a Beszélgetések Balzsay Károly, profi ökölvívó világbajnokkal.
Miért éppen Balzsay Károlyt választottad a könyvsorozat második kötetéhez?
Olyan személyeket válogatok a beszélgetős estekre és a könyvsorozathoz is, akik nem csak a sportban elért teljesítményük miatt, de emberi mivoltukban is példaképek gyerekek és felnőttek számára egyaránt. Karesz nemcsak hétszeres amatőr magyar bajnok, profiként 25 győzelmet aratott, de emberként kétszer is ringbe kellett szállnia a kórral (Balzsay Károlyt kétszer is kezelték rákkal – a szerk.). Élettörténete kalandos, olykor tanulságos, olykor megható. Jól ismerjük egymást, profi karrierjének egy szakaszán én segítettem őt, mint a menedzsere. Jó időszak volt, Karesz kétszer is világbajnok lett közben. A kötetben témák szerint járjuk körbe életét: gyerekkor, amatőr sportoló időszak, profi sportoló korszak és az életben betöltött szerepek, mint férj, apa, végül, mint betegséggel küzdő ember. Még azt is boncolgatjuk, mire vezethető vissza, hogy beteg lett, amire persze nincsenek kész válaszaink. Nagyon őszinte beszélgetést folytattunk, a kötet ennek megfelelően bensőséges hangulatú lett.
Milyen egy profi sportoló élete, mit jelent valaki életében az, hogy élsportoló?
Karesz élettörténete is jól példázza ezt, de említjük is nagyobbik lányát, aki tornász, és 13 évesen napi hat-nyolc órát edz. Tudja, hogy ennyire van ahhoz szükség, hogy kimagasló teljesítményt nyújthasson. Karesz felesége, pedig az egész életét feltette a férje sportkarrierjének támogatására. A sport ezen a szinten egyébként egy 24/24 órás dolog. Minden ennek rendelődik alá egy sportoló életében: hogy mit eszik, mennyit pihen, a női sportoló mikor menstruál, az edzésekhez és a mérkőzésekhez, versenyekhez kell igazítanod még az esküvőd napját is. Azt szokták mondani, hogy egy 30 éves sportoló már kifele megy a versenysportból. Aztán sokan azért nem hagyják abba időben, mert nincs „B tervük”, nem igazán értenek máshoz, nem készültek fel a versenyzés utáni életszakaszra. Ez a pálya ilyen: mindent vagy semmit, szóval mindent bele kell adni.
Interjú kötet vagy beszélgetős könyv? Kivel készül a következő?
Azért nevezem beszélgetős könyvnek, mert amikor egy ismerősöm két este alatt kiolvasta, azt mondta, hogy olyan élmény volt, amíg a kandalló mellett olvasott, mintha mi mellette beszélgettünk volna az asztalnál. A beszélgetéseket felveszem, legépeli egy korábbi kiváló munkatársam, aztán újra és újra átírom, szerkesztem. Figyelek rá, hogy a hangulat, az interjú alany stílusa és az élőbeszéd jelleg megmaradjon, mégis nyomtatásra kész állapotba kerüljön az anyag. A következő beszélgetőpartnerem az egyetlen Bajnokok Ligája győztes magyar labdarúgó, Jakabfi Zsanett, aki egyben kiváló minta a focizni kívánó kislányoknak, hogy egy Somogy megyei kis faluból is el lehet jutni a Bundesligába es Európa tetejére.
Amiről még nem beszéltem – Beszélgetések Balzsay Károly, profi ökölvívó világbajnokkal – részletek:
Hívtunk egy taxit. Beültünk. Egy néger taxisofőr volt. Elkezdtünk beszélgetni, hogy mit csinálunk itt, stb. Kiderült, hogy bokszmeccs, és hogy magyarok vagyunk. Hú, magyarok, hát ő ismer két magyart. Kérdeztük, hogy kit. Azt mondja: PUSKÁS, BEDÁK. Na, akkor sírva fakadtunk a röhögéstől! Hogy micsoda?! Hogy ő PUSKÁS-t, meg BEDÁK Zsoltot ismeri, mint híres magyarokat? Elmesélte, hogy van egy fia, aki bokszol és az Universumban szokott edzeni. Lejött kesztyűzni. Összerakták BEDÁK Zsoltival. Ezért ismeri ő Zsoltit, hogy milyen jó fej az a srác.
EG: Erre Te fölhívtad őt a taxiból és elmondtad neki, hogy hova menjen el…
BK: Igen. Mondtam neki, hogy azóta azon röhögünk, hogy a hamburgi taxisofőr szerint a két leghíresebb magyar egyike ő. Óriási volt!
-----------------------------------------------
Akkor kiderült, hogy a csontvelő, a rekesz alatt, fölött, a nyirokrendszer tele – ilyen borzasztó dolgokat írtak le. Tücsivel olvastuk. Tücsivel Google-ztunk. Néztük a számunkra – akkor még – idegen szavakat. Próbáltunk rájönni, hogy nagyjából mi mit jelent. Megállapítottuk, hogy „Ez így elég sz…ul hangzik.” Bementünk a leletért. El kellett hozni a CD-t. Akkor kérdezte ott az asszisztens, hogy értek-e mindent, ami le van írva? Mondom: „Annyira nem! Jó lenne, ha egy orvos elmagyarázná nekem.” Akkor bevittek egy szobába. Jött a leletező orvos. Megnézte a leletemet. Nem áltatott: „Hát igen. Sajnos ez nem egy jó lelet.” – erre elmosolyodtam. Mondom: „Gondoltam, mert különben nem ülnénk itt.” Elnézést kért. S akkor elmondta, hogy mi van, hogy mi hol van. Végre magyar szavakkal, nem a latinnal. Elmondta, hogy mi hol található, hogy mekkora dolgok vannak bennem, és hogy ez bizony daganat és mivel jár. Hallgattuk. Hallgattunk. Szegény Tücsikém kapaszkodott ott egy székbe. Megkérdeztem a dokit, hogy „Akkor erre van megoldás? Egyáltalán mi a megoldás?” Azt felelte, hogy „Természetesen van. Kemoterápiás kezelés. Egyébként az emberek 80 százaléka ebből felgyógyul. Ez teljesen jól gyógyítható.” - akkor fújtam egy nagyot... Mondom: „De hát, Doktor úr! Nem lett volna jobb ezzel kezdeni?! „De! Igaza van!” – kezdhettem volna ezzel is. Tücsi szemét el tudod képzelni?!
Na, akkor be a kocsiba. Ami borzasztó nehéz volt: hogy lehet ezt előadni Apunak?! Hogy mondjam el Anyukámnak, Apukámnak? – itt volt a neheze. Mondtam is Tücsinek, hogy „Figyelj, Csibém! Én ezt nem tudom elmondani nekik. Én nem tudom anyámat felhívni és azt mondani, hogy ’Anyu! Én rákos vagyok. Ezt nem!”
Sportrops Kft., Budapest, 2021, 176 oldal, 4490 Ft