Keserűvé válik-e a nagy zeneszerzők hangvétele kései alkotói korszakukra? – erre keresi a választ január 23-án a BMC Koncerttermében Csalog Gábor zongoraművész Fazekas Gergely zenetörténésszel karöltve.
Idén is folytatódik Csalog Gábor Dialógusok (a) zenével című sorozata, amelyben nemcsak a számára legkedvesebb zeneszerzőket és műveiket hívja párbeszédre, hanem Fazekas Gergely zenetörténészt is, akivel az egyes koncertek első felében beszélget majd a szünet után elhangzó kompozíciókról.
„A jelentős művészek kései stílusa nem a gyümölcsök érettségéhez hasonló. E művek nem kerekdedek, inkább ráncosak, foszlottak-tépettek, többnyire hiányzik belőlük az édesség, elutasítóan fanyarok, a kóstolásra karcosak.” A 20. század talán legjelentősebb zenefilozófusa, Theodor W. Adorno fogalmazott ekként Beethoven kései stílusáról szóló 1937-es esszéjében. Hogy igaza volt-e általában és Beethoven esetében különösen, azt a Bachtól Beethovenen és Liszten át Kurtágig ívelő koncertműsor fogja demonstrálni, a koncerthez kapcsolódó beszélgetésben pedig bizonnyal előkerülnek majd más szerzők is: olyanok, akik fiatalon írták kései műveiket, vagy akiknek az utolsó darabjai egyáltalán nem voltak „kóstolásra karcosak”.
Csalog Gábor Liszt-díjas zongoraművész és zeneszerző, a Zeneakadémia kamarazene tanára. Rendkívül széles repertoárja Couperintől és Frescobalditól kezdve a klasszikusokon át a mai zenéig számos ritkaságot tartalmaz. Több magyar zeneszerzővel, köztük Kurtág Györggyel is munkakapcsolatban van. Fontosabb lemezfelvételei: Chopin összes Mazurkája, Schubert művei, Liszt és Ligeti etűdjei, Szkrjabin művei, Beethoven, Szőllősy és Csapó művei, és a Kurtág György 80. születésnapjára elkészült Játékok-sorozat, melyen a szerző is közreműködik.
