Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A svájci lány és a forró boogie-woogie

A svájci lány és a forró boogie-woogie

Navarrai Mészáros Márton a szerző friss bejegyzései 2022. 04. 08.
De mégis, mik voltak '22 legjobb filmjei?
2023-01-03 17:23:19

Úgy tűnik, Hlynur Pálmason izlandi rendező Isten földje (Vanskabte Land/Godland) címmel forgatott, a cannes-i

A svájci lány és a forró boogie-woogie
2022-04-08 11:47:18

A Ladyva művésznéven ismert zongorista, Vanessa Gnaegi új felvétele, a Jumpin’ the 88’s izgalmas ritmusokat

Metszet az elengedésről
2022-04-01 06:52:34

Harry Macqueen ezúttal egy régóta együtt élő házaspárról forgatott, a Szupernóva az elmúlást és

Életmese elő- és utóhanggal
2022-02-02 09:44:58

Joachim Trier norvég filmrendező A világ legrosszabb embere című drámája meggyőzően követi nyomon egy fiatal

további bejegyzések a szerzőtől »

A Ladyva művésznéven ismert zongorista, Vanessa Gnaegi új felvétele, a Jumpin’ the 88’s izgalmas ritmusokat és sziporkázó improvizációt szállít a közönségnek.

Fotó: José Alfredo

Számtalan nyugat-európai országban hódítanak a swing és blues alapokon nyugvó zenei műfajok, köztük a boogie-woogie, amely az Egyesült Államok déli területeiről (feltehetően Északkelet-Texasból) az 1910-es években indult hódítóútjára. Lehetne vitatkozni arról, hogy a zsáner afrikai vagy afroamerikai gyökerekkel rendelkezik-e, és hogy pontosan a country, a western vagy a blues gyökereiből eredeztethető-e, mindenesetre annyi biztos, hogy ma már nem tudnánk elképzelni a könnyűzenét a New Orleans-i bluesóriások (Professor Longhair; Dr. John), de a műfaj pionírjainak számító Meade Lux Lewis, Albert Ammons, Pete Johnson és Big Joe Turner hangzásformáló közreműködése nélkül sem. Sőt, ami azt illeti, a kansasi zongoristának köszönhető a legkorábbi rock ’n’ roll szerzemények egyike, a beszédes című Roll ’Em Pete is. Hozzájuk csatlakozott John Hammond lemezproducer, aki már az 1930-as évek második felében őrületes tempójú zongoradallamokat szállított a legendás New York-i koncerthelyszínre, a Carnegie Hallba. Egész pontosan: a kivételes szervezőképességű és rendkívüli zeneértő- és kritikus (többek között Bob Dylan, Benny Goodman, Bruce Springsteen és Leonard Cohen karrierjének előmozdítója) fogta össze az újító szándékú zenészeket.

Aztán ők, ezek a fekete előadók alakították ki és formálták a boogie-woogie hangzást, idővel már New York-i Café Society nevű éjszakai klubban, a Greenwich Village negyed előkelő közönségének kedvenceivé előlépve. Gyakran játszottak párban, sőt néha-néha hárman ültek a zongorához, mint azt a műfaj három magyar sztárja, Nemes Zoltán, Bacsa Gyula és Dániel Balázs szokta tenni az utóbbi által alapított Győri Nemzetközi Boogie Woogie Fesztiválon (BoogieFeszt). Hatásuk megkerülhetetlen: nélkülük sem a boogie-woogie táncirányzat, sem a rock and roll, sem a rockabilly, sem a rhythm and blues nem fejlődött volna ki. Legalábbis nem így, és talán nem akkor, amikor ezek a folyamatok végbementek. Fats Domino, Jerry Lee Lewis, Little Richard, de még Chuck Berry életműve is elképzelhetetlen a hatásuk nélkül, de a boogie-woogie zongora a popzenében – számtalan gospel, country és blues szerzeményben – visszaköszön.

Mégis hajlamosak vagyunk a blues- és swingalapú zongoradallamokra mára csak alapvetően táncversenyek háttérzenéjeként gondolni, pedig az elmúlt évtizedekben több előadó sikerrel épített karriert erre az ágazatra: a műfajba alkalmi kalandozásokat tevő Jools Holland brit zongoravirtuóz vagy a két éve elhunyt Vince Weber német zongorista mellett az ugyancsak német Axel Zwingenberger vagy a svájci Silvan Zingg a műfaj szaktekintélyévé vált. A gazdag közép-európai államból azonban nem csak Zingg járult hozzá a műfaj virágzásához, hanem egy másik húzónév, Vanessa Gnaegi is. Vagy, ahogy mindenki ismeri: Ladyva. A két alkotó honfi- és generációs társ, így nem meglepő, hogy az ipsachi születésű berni zongoravirtuóz új kislemeze, a február 25-től elérhető Jumpin’ the 88’s Zingg kompozíciójának feldolgozása. (Igaz, maga is szerez zenét; máskor „újrakomponál”.)

A harminchárom éves Ladyva, aki az év felét a Dominikai Köztársaságban található „második otthonában” tölti, a maga műfajában tökéletes produkciót nyújt. A bellmundi Mazzive Sound Productions stúdióban rögzített hanganyagon és a hozzá, ugyanott készített videoklipen is érződik, hogy nagyon jól játssza a dallamot. Nagy szó ez, hiszen technikailag ügyesnek kell lennie, bár nyilvánvaló, hogy egy bizonyos gyakorlattal és affinitással elsajátítható ez a könnyed műfaj. Izgalmas ritmusok, megadott akkordokra történő improvizáció. Tiszta sor, végtére a boogie-woogie tulajdonképpen: egyfajta rendszer. Félig szabályok szerint halad (akkordok, harmóniák), a többi része viszont improvizatív (figurációk a jobb kézben). Ez a Jumpin’ the 88’s című szerzeményhez készített videóklipben látványosan meg is történik: egyetlen hiba sem hallatszik. Ha valamit kifogásolni támadna kedvünk, jó szándékkal csak két dolgot jegyezhetnénk meg. Jelesül azt, hogy a basszushangzás kicsit sok (nagyon dübörög), éppen ezért nagyon megnyugtató, amikor Ladyva mind a két kézzel átmegy a dallamhoz. Meg azt, hogy a háromperces kislemez után már az újabb – remélhetőleg nyolc-tíz számból álló, immáron harmadik – nagyalbumnak is örülnénk.

Márcsak azért is, mert Vanessa Gnaegi azon kevesek egyike, akik nem csak teljes hozzáértéssel és alázattal, hanem eredeti védjegyet kialakítva ápolja a műfaji hagyományokat. Kétség nem fér hozzá, hogy kisebb földcsuszamlást okoz mindazok életében, akik hallják a játékát vagy látják a fellépését. Márpedig az utóbbira sokaknak nyílik lehetősége, ugyanis a könnyűzenész – koncertnaptárának tanúsága szerint – mintegy tucatnyi országot vesz sorra az idei évben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
swing Zene Svájc Blues Zongora Lemezáru Rock and roll

Ajánlott bejegyzések:

  • Ambient a troposzféra határáról Ambient a troposzféra határáról
  • Agykutató is fellép a magyar zenei fesztiválon Agykutató is fellép a magyar zenei fesztiválon
  • Összeállt a fiatal zongorazseni és a csodálatos magyar operaénekesnő Összeállt a fiatal zongorazseni és a csodálatos magyar operaénekesnő
  • Verstappen zongorázik a Várkert Bazárban Verstappen zongorázik a Várkert Bazárban
  • Ünnepel a legendás magyar csapat Ünnepel a legendás magyar csapat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr2517800573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard