Mikó Csaba és Tóth Réka Ágnes A hisztéria rövid és felkavaró története c. művének ősbemutatójára kerül sor május 14-én és 15-én a Szkénében.  

„Melyik nő nem Dora?” (Helen Cixous)

A hisztéria: szerep. A beteg maszkot húz arcára, testét különleges koreográfiára kényszeríti. Nevetése harsány, könnyei igaziak, mégse hisz neki senki. A hisztéria neme: nő. Kora: meghatározhatatlan. Minden korszakban más színpadokon lépett fel, hol a boszorkányüldözés, hol a viktoriánus erkölcsösség kulisszái mögött rejtőzködött. Változatos módszerekkel próbálták gyógyítani: köpölyözés, érvágás, hipnózis, sokkterápia. Volt, aki a szikében hitt, más az ováriumprésben. A hisztériás teste térkép lett. Egy a felfedezésre váró, ismeretlen tájak közül, ahol az orvosok kedvükre kísérletezhettek.  A hisztériásokat vagy elmegyógyintézetbe zárták vagy fürdővárosokba küldték pihenni – ki vizes padlón, ki márványkádban kényszerült megoldást keresni problémájára, amíg meg nem jelent Freud, és szóra nem bírta a betegeket. Amíg fel nem ismerték, hogy a nők történelme nem egyezik meg a férfiakéval. És mi történik a hisztéria tüneteivel, ha a kórtörténetben nevén nevezzük a valódi okokat?

„A hisztéria történetén keresztül a nőiség története bontakozik ki ebben a jelenetekre felfűzött tragikomédiában. A világháborúk félelemmel terrorizált áldozatai, drámánk e kaméleon történelmi korokon és országokon átívelő útját mutatja be. Megismertet híres orvosokkal (Charcot, Mesmer, Freud, stb...), valamint legendás nőbetegekkel. A hisztéria nevű betegség azonban csak ürügy. Lánc, amelyre felfűzhető a férfiak és nők egymáshoz való viszonyának a történelme. Mert számunkra nem a háborúk, a földrajzi és társadalmi átrendeződések vizsgálata a fontos, hanem a változó történelem körülményei miatt változó férfiak és nők párharcai. Természetesen feltűnnek majd a feudális hatalom, a felvilágosodás, illetve a huszadik század felgyorsult világának díszletei, a kor hatalmi és erkölcsi törvényei, de csak hogy láthassuk a változás körülményeit. Az elmúlt négyszáz év történelmét, amelyben a férfiak diktáltak, és amely a nők megítélésének állandó változásáról, illetve a nők férfiuralom alól való kitörési kísérleteiről szólt.

 Előadásunkban – reményeink szerint – tudunk mesélni elfogadásról, kirekesztésről; elnyomásból való kitörni vágyásról, vagy épp uralom alá hajtásról. Arról az ezernyi módról, ahogyan a nők megpróbálják a férfiakat manipulálni, illetve a férfiak megpróbálják a nőket saját vágyképeik, illetve félelmeik alapján valamilyenné meghatározni.” – Bereczki Csilla, az előadás rendezője

Az előadás alapötletét Andrew Scull A hisztéria felkavaró története című kötete adta. Mikó Csaba író és Bereczki Csilla rendező már több színházban dolgozott együtt – Örkény, Átrium, Katona –, hozzájuk csatlakozott szerzőtársként a felkért dramaturg Tóth Réka Ágnes.

Mondhatjuk, hogy egy összeszokott csapatról beszélünk. Szamosi Zsófiával ez lesz Bereczki Csilla első közös munkája, de Sipos Verával, Szvetnyik Katával és Znamenák Istvánnal már jól ismerik egymást. Többször dolgozott Oláh Tímea jelmeztervezővel (prózai- és bábelőadásokban egyaránt), Szakács Ferenc díszlettervezővel is, Kákonyi Árpád zeneszerzővel (Örkényben, az Átriumban, a Katonában, a Szkénében a Kohlhaas-ban). Pázmány Virág vetítéstervezőt, aki látványtervezést tanult, a Jurányiból ismeri, jelenleg Londonban él és dolgozik. Enyingi Sára az előadásban szereplő fotókat készítette a színészekről, vele is többször dolgozott már együtt (Jurányi, Thealter Fesztivál), és más független színházi projektben.

Az előadás a bemutató után – az évadban utoljára – június 21-én 19 órától látható, ami után Dumapart lesz a Rakpart3 szervezésében, ahol megvitatják, mit rejt a hisztéria négyszáz éves kórtörténete? Kiket is kellene diagnosztizálni? Nőket? Férfiakat? Milyen nyomokat hagynak az elnyomók az elnyomott generációkon? Ez még az én történetem egyáltalán, vagy már a hatalomé?
A program ingyenes és regisztrációhoz sem kötött, és azokat is szeretettel várják, akik esetleg nem aznap látták az előadást!