Nem kevés humor, ugyanakkor valami bizarr kis borzongás is körüllengi az Egyszer végre fiatalok leszünk c. kötet verseit. A szerzővel, Taródi Lucával beszélgettünk.
Az interjú a Kultúrpart Trend FM 94.2-n futó adásában hangzott el 2022 augusztus 31-én, a beszélgetőtárs Kalmár András volt:
Taródi Luca:
Nyaraló
Amikor letelt a három hét,
el kellett jönnünk a nyaralóból.
A gyerekek barna tenyérrel
integettek a zöld Skodának,
futottak utánunk a homokúton,
aztán elnyelte őket egy porfelhő.
Régen biztos voltam benne,
hogy a többiek ezek után
már nem csinálnak ott semmit.
Beszélnek még rólunk egy kicsit, aztán
becsukják a spalettákat, és úgy maradnak.
Csak a kimert kutak fenekén megöregedő békák
zörögnek tovább,
akik nem emlékeznek már a vízre,
mégis arról kuruttyolnak,
hogy milyen jó volt benne fürödni és fulladozni,
majd elszáradnak.
Még mindig járunk oda,
de már csak hárman.
Nem integet senki,
az idősekből vályogház maradt,
a fiatalokból porotherm.
Szüleim arcán ráncok mutatják előre az utat,
most már ők járnak ide nyaralni, nem én,
hajuk fehéren lobog a huzatban –
örök hótakaró alatt alszik a gyerekkoruk.
Kimert kutak fenekén ülünk,
és csendben figyeljük egymást,
ahogy lélegzünk, csámcsogunk és horkolunk
éjszakánként,
integető kezek után
kapkodva nő fel bennünk lassan az emlékezet.