A német fővároshoz köthető 1910-33 között készült modernista alkotások november 4. február 6. között láthatóak a Berlinische Galerie-ben a Collegium Hungaricum Berlin jóvoltából.
Bő egy évszázada ihleti meg Berlin az odalátogató és huzamosabb ideig ott élő magyar művészeket, így éppen ideje volt egy átfogó kiállítást szentelni a város és a magyar művészek gyümölcsöző kapcsolatának. A tárlat ősszel nyílik a német fővárosban, a rendszerváltás óta nem volt ekkora léptékű magyar kiállítás németországi múzeumban.
„Magyar Modern. Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933” címmel rendez közös kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Berlinische Galerie az ősszel. A kiállítás két kurátora Dr. Ralf Burmeister a Berlinische Galerie művészettörténésze és Dr. Zwickl András a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Festészeti osztályának művészettörténésze. A kiállítás a berlini Collegium Hungaricummal együttműködésben valósul meg, utóbbi helyszínen egy neoavantgárd kiállítás is fut majd és a kísérő programok nagy részét is ők szervezik.
A 19. század második felétől megnyíltak Európa kapui a magyar művészek előtt. Eleinte elsősorban Münchenbe mentek, hogy a legújabb trendeket magukba szívják, majd a 20. századtól ezt a szerepet Párizs, Berlin, majd Róma vette át.
Az 1920-as években Berlin Európa kulturális központjának számított; mágnesként vonzotta a művészeket, az életművészeket és a bohém kalandorokat a világ minden pontjáról.
A kiállítás az egykor Berlinben élő, illetve ott kiállító magyar alkotók olyan műveit mutatja be, amelyek a német fővárosban készültek, szerepeltek a város valamelyik tárlatán vagy más módon kapcsolódnak Berlinhez. Néhány név a listáról messze a teljesség igénye nélkül: Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, Brassaï, Breuer Marcel, Ferenczy Béni, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó és még sokan mások.
A kiállítás anyagában 40 művésztől közel 230 alkotás szerepel. Ezek közül 53 műtárgyat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz, és válogattak több hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből is, hogy a kiállítás minél teljesebb képet nyújtson az 1910–1933 közötti Berlin magyar származású alkotóinak művészeti életéről. A tárlaton bemutatott anyag igen változatos lesz, mivel
- 47 festmény;
- 10 szobor;
- 74 grafika mellett
- 64 korabeli fénykép;
- 3 kísérleti film;
- 3 falikárpit is
látható lesz majd Berlinben. Jelenleg is válogatnak olyan dokumentumokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Berlinhez, a kiállításon szereplő alkotókhoz, vagy a kiállított tárgyakhoz: ilyenek például a korabeli katalógusok, újságok, képeslapok, levelek.
„A tárlat jelentősége abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt olyan nagyszabású kiállítás Németországban, amely a magyar művészetnek ezt az időszakát a német fővárosra vonatkoztatva ilyen mélységig bemutatta volna” – áll a közleményben. A Berlinische Galerie honlapján pedig az olvasható, hogy:
„a kiállítás első ízben méltatja átfogóan a magyarok hozzájárulását a klasszikus modernizmushoz a német fővárosban.”
A magyar művészek és a német főváros kapcsolatával utoljára jelentősebben 2016-ban a Virág Judit Galéria foglalkozott hasonló időszakból merítve, Berlin – Budapest 1919 – 1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között című tárlatán. A kiállításhoz egy remek kísérő könyv és egy hangulatos Youtube-videó is kapcsolódott.
A berlini kiállítás 2022. november 4. és 2023. február 6. között tekinthető meg a Berlinische Galerie épületében.
Forrás: telex
