A Pesti Vigadóban megrendezett Essentia Artis programsorozat utolsó hetén ingyenes programokkal, koncertekkel, filmvetítéssel, fényfestéssel és izgalmas képzőművészeti kísérletekkel várják az érdeklődőket.
Az április 2-ig tartó Essentia Artis az MMA 2022-ben végzett művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kortárs zárókiállítása, amelynek keretében 9 művészeti ágból (építőművészet, film- és fotóművészet, képzőművészet, ipar- és tervezőművészet, irodalom, népművészet, színházművészet, művészetelmélet és zeneművészet) mutatkoznak be az alkotók.
Hogyan függ össze a kultúra és innováció? Hogyan merülnek fel etikai kérdések az új médiumok megjelenésével? A kérdésekre március 29-én Orosz Márton művészettörténész, Szentpéteri Márton eszmetörténész, designkritikus és Wesselényi-Garay Andor építészteoretikus, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) tudományos főmunkatársa ad választ 9 órától.
10 órakor mindenkit vezet a ritmus, aki részt vesz Taba Benjámin táncművész élőzenés, könnyed improvizációs workshopján, amelyet táncbemutató követ.
A tudós agyával, a festő szívével – Kepes György és a médiaművészet születése című programban 10 óra 15 perckor a dokumentumfilm arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1960-as évek második felében a művészeti és technológiai mozgalom kibontakozását hogyan befolyásolta a Bauhaus amerikai recepciója. Más szóval a Bauhaus programja, oktatási modellje és eredeti célkitűzéseinek az öröksége, ami a művészet társadalmi átalakulásra való képességébe vetett hitre, valamint a művészet és az élet közötti határok felszámolására épült, milyen mértékben hatott a művészet és a tudomány közötti interakciót szorgalmazó tengerentúli kezdeményezésekre. A világ egyik legismertebb műszaki egyetemén, az MIT-n 1967-ben Center for Advanced Visual Studies (CAVS) névvel egy sajátos művészeti laboratóriumot alapító Kepes György festő, fotográfus, formatervező, elméleti szakember és egyetemi professzor pályafutását esettanulmányként használva a dokumentumfilm a második világháború utáni első olyan központok és csoportok történetét mutatja be, amelyek az új médiumokkal folytattak kísérleteket, és a csúcstechnológiát arra használták fel, hogy megidézzék „a természet elveszett pompáját”.
A médiaművészet egy-egy jelentős úttörőjét megszólaltató, archív felvételekben gazdag film legfőbb konklúziója annak felismerése, hogy a Kepes György központjában folytatott interdiszciplináris vizuális kutatások nemcsak a legkorszerűbb, máig ható művészeti formákat (pl. videó, holográfia, sky art, fénykinetikus épületvetítések stb.) honosították meg a világban, de a hidegháború ellentmondásokkal terhes időszakában környezettudatos gondolkodásra is neveltek, és egy szigorúan esztétikai alapokra helyezett, a művész és a tudós termékeny együttműködésének az utópiájára épülő társadalmi szerepvállalásban is érdekeltek voltak.
A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetés az optikai kommunikáció egyik leglenyűgözőbb formáját úgy állítja történeti kontextusba, hogy a médium jövőjét illető kérdésekre próbál választ adni. A fénnyel való alakítás önálló művészeti területté válásának története elválaszthatatlan a magyar származású alkotók (Moholy-Nagy László, Kepes György, Schöffer Miklós stb.) jelenlététől. A médium megjelenése egy új típusú gondolkodással járt együtt, ami megkövetelte a művészet és a tudomány egyben látását, és a különböző területek közötti együttműködést. A kortárs művészetben a fény alapú alkotások jellemzően a tudományos kutatásokra épülnek és az elektromágneses sugárzás természetét, fizikai-optikai törvényszerűségeit esztétikailag hasznosító elképzeléseknek adnak formát. Kepes György intézetében, a cambridge-i MIT-n 1967-ben alapított Center for Advanced Visual Studies (CAVS) ösztöndíjasaként dolgozott Csáji Attila, aki 1977-ben Kroó Norbert fizikussal „szuperpozíciós módszer” néven dolgozta ki azt az első művészeti aspektussal bíró szabadalmat és kutatási programot Magyarországon, ami a képi minták megalkotásához egy akkoriban felfedezett új fényforrást, a lézert kezdte el használni. A lézerinterferenciák átértékeléséből születő figuratív-emblematikus képek lehetővé tették, hogy végtelenített, organikus struktúrákból álló lézershow-kat lehessen tervezni. A művészet és az élet minden területét behálózó fény napjainkban már nemcsak látványos tűzijátékok formájában változtatja ünneppé a szürke hétköznapokat, vagy teremti meg otthonainkban egy formatervezett tárgy esztétikai értékét, hanem alig találunk olyan játékot vagy szórakozási formát, amihez ne igényelnénk a jelenlétét. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Sebestyén Tamás, Csáji Attila festőművész, az MMA rendes tagja, Orosz Márton művészettörténész, a beszélgetés moderátora pedig Wesselényi-Garay Andor, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa.
A 18 órakor kezdődő koncerten a Bán Miklós által tervezett Viola de Fusione hangszert Bach műveivel Szászvárosi Sándor szólaltatja meg, utána Rohmann Ditta és Krulik Eszter hegedűművész közösen adják elő Ravel Szonátáját.
Az est második felében Cantate Domino címmel a Szent Korona Kórus énekel, amelyet 20 órakor Kecskés D. Balázs szerzői koncertje követ. Komm című oratóriumában filozófiai és szakrális szövegek kerülnek egymás mellé, miközben egy kultúra szétesésének a képe is felsejlik. Bagatellek című zongoradarabja Beethovennel, a zongoraverseny pedig Mozarttal folytat párbeszédet.
Március 31-én a fotós kerekasztal-beszélgetésen három kitűnő fiatal fotográfussal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Haris László fotóművész, az MMA rendes tagja, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja vendégül látja Illés Katalint, aki a stage fotográfia művelője. A kutatásai alapján kialakuló koncepciója szerint rendezi meg a fényképezendő jelenetet. Témája a nagycsaládosok öröme, boldogsága, hite. Molnár Zoltán és Pilló Ákos autonóm riportokat készít. Tőlük függetlenül meglévő helyzeteket tanulmányoznak, elemeznek az igazság feltárásának igényével.
Április 1-jén Bátor Anna Daniela az OpeRandi gyermekeknek szóló programjában Ránki György Pomádé király új ruhája című operája által lehet megismerkedni az opera műfajával. Lehet-e a pincében énekelni? No és a padláson? Milyen varázserővel bír egy operaénekes teste? Milyen messziről lehet az énekes hangját hallani? ...És vajon milyen messziről lehet Pomádé király ruháját látni? Lehet-e valódi csodakelmét készíteni? Ezekre a kérdésekre keres választ az interaktív, gyerekeknek szóló program.
