A Pannon Filharmonikusok a következő évadban is folytatja nagysikerű sorozatát: igazi zenei csemegékkel érkeznek, köztük Saint-Saëns III. Szimfóniájával. Kovács Szilárd orgonaművésszel beszélgettünk.
A Pannon Filharmonikusok két évtizede áll a Müpa színpadán azzal az öt koncertből álló bérletsorozattal, amelynek műsora a művészek és a közönség jutalomjátéka: zenei esszencia a Bogányi Tibor vezette, legendás pécsiektől. A koncerteken olyan vendégművészekkel dolgozik együtt a zenekar, mint Jennifer Pike, Leo McFall, Balázs János, Kelemen Barnabás, Varga Gilbert, Héja Domonkos, Gérard Korsten és Valentine Michaud. A programsorozatban ott van a szenvedély és az ünnep, de az ismerős és a felfedezésre váró dallamok sora is.
November 24-én többek közt Saint-Saëns III. „Orgona” szimfóniája is elhangzik a MÜPA-ban Kovács Szilárd, a Pécsi Bazilika zeneigazgatójának közreműködésével. A koncertről és a Pécsi Filharmonikusok fellépéseiről, valamint az orgona titkairól Kalmár András kérdezte az orgonaművészt a Kultúrpart Trend FM 94.2-n hallható műsorában 2023. április 26-án:
A Pannon Filharmonikusok OTT VAN címmel hirdette meg következő évadát. A bérletfüzetből idézve: „A PFZ otthon van a Kodály Központban, a Müpában és a Musikverein Aranytermében. Ott van Pécsett, Budapesten és Európában, de leginkább mégis ott, ahol a zene aláhull az égből, és ahol téged megtalál. A PFZ ott van a szeren a fiatalokkal, és áll a vártán az idősebbekkel. Húsz éve őrzi a lángot, és nem feledi azóta sem a célját: a zenének minőségi hangzás jár mindenekelőtt.” Már megvásárolhatóak a bérletek a Müpába, ahol a zenekar folytatja családbarát programját is: a 6-18 éves fiatalok díjmentes bérletet igényelhetnek az együttestől.
„A főváros a pécsi zenekar számára nem csupán egy játszóhelyszín, hanem a Müpa a második otthonunk. Természetes volt a gondolat, hogy két művel is tisztelegjünk a sorozatunkban Budapest előtt. Minden évadban elképesztő élmény, ahogy több százan sorban állnak azért, hogy meghosszabbíthassák a bérletüket a pécsi együtteshez. Az pedig, hogy fiatalodik a közönségünk, külön büszkeség számunkra.” - hangsúlyozza Horváth Zsolt, a PFZ igazgatója.
A péntek esti fővárosi Pannon sorozat hagyományos öt koncertje gyógyír a léleknek. A Leo McFall brit dirigens által vezényelt nyitókoncerten elhangzó Bartók Táncszvit Budapest egyesítésének 50. jubileumára készült, és úgy tekint a fővárosra, mint a teljes Kárpát-medence központjára, mely egységbe foglalja minden itt élő népcsoport zenéjét és kultúráját. A koncerten elhangzik Max Bruch személyes hangú, végletesen szenvedélyes és romantikus hegedűversenye, amely születése óta lázban tartja a hegedűsöket, nemkülönben Jennifer Pike művésznőt, akitől „egyszerűen lélegzetelállító” előadást várhatunk. A koncertet záró Rahmanyinov III. szimfónia ugyancsak bővelkedik az érzelmekben és ambíciókban.
A sorozat második koncertje Dohnányi Ünnepi nyitányával kezdődik, mellyel Pest, Buda és Óbuda egyesítésére adott koncerten ünnepeltek egykor. A hármasságot idéző műben két szimfonikus és egy fúvós zenekar indul el külön utakról, hogy egyesüljön egy naggyá, és három fontos dallamot szőjön egybe: a Himnuszt, a Szózatot és Dohnányi Magyar Hiszekegy című művét. A koncerten elhangzó, talán minden idők legnehezebb zongora concertoja, Rahmanyinov III. zongoraversenye Balázs János előadásában méltó kezekre talál. A koncertet záró Saint-Saëns a III. szimfóniáját annyira tökéletesnek érezte, hogy kérésre sem írt többet ebben a műfajban. Az „Orgona” jelzőt arról a különlegességéről kapta, hogy két tételében is helyet kap egy orgona a zenekari hangszerek között. A koncert orgonistája Kovács Szilárd Ferenc, karmestere pedig az együttes vezető karmestere, Bogányi Tibor lesz.
A harmadik koncert sikerszerzőket és darabokat sorakoztat fel. Rigoletto, a Traviata és a Trubadúr sikerei után Verdi az olasz zenei élet ünnepelt szerzője lett. A koncertet nyitó, A végzet hatalma című darab a Verdit övező rajongás közepette született. A koncert versenyművét jegyző Paganinit az ördög hegedűseként emlegették, és az I. hegedűversenyének már a koncepciójában is van valami boszorkányos: a mű Esz-dúrban szól, mely a zenekaron bársonyosan hangzik, de a szólista, Kelemen Barnabás hangszere minden korabeli hangzásnál fényesebben, Disz-dúrban szól majd. A koncertet záró Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című műve meghatározó lett, a filmzene is sokat köszönhet neki. Az est karmestere Varga Gilbert lesz. „Ez a zenekar nagyon-nagyon együttműködő, csodálatos együttes. Pontosan abba az irányba haladtunk a közös munka során, amit szerettem volna.” - nyilatkozta Varga Gilbert a zenekarról.
Az utolsó előtti, márciusi koncerten Janáček Sinfoniettája „a kortárs, szabad ember lelki szépségét és örömét festi le, erejét és bátorságát a győzelemért való harcra”. A nyitóművet követő Glazunov Szaxofonversenye egy csapásra a szaxofonirodalom fontos darabjává vált. A ritkán hallható concerto előadója Valentine Michaud művésznő lesz. Sosztakovics koncertzáró 12. szimfóniájának programja az 1917-es forradalom eseményeit veszi végig – és mindazt, ami a történelmet ismerő embernek a sorok között erről eszébe jut. Az est karmestere Héja Domonkos.
A koncertsorozat utolsó hangversenye főhajtás az európai kultúra előtt: a koncerten Beethoven első és, az Unió himnuszaként is ismert utolsó szimfóniája hangzik el. Egyesek szerint J. S. Bach az isten, Mozart az angyal és Beethoven az ember, akinek saját erejéből kell felküzdenie magát a mennybe. Beethoven életművében nyoma van ennek a küzdelemnek, mely a IX. szimfóniában éri el célját, a mennyországot. Művészetszemlélete alfája és omegája lett a későbbi szerzőknek. Beethoven csak kilenc szimfóniát írt, de naggyá tette a szimfónia műfaját. A koncert szólistái Pasztircsák Polina, Gál Erika, Brickner Szabolcs és Cser Krisztián. Kórusként a Magyar Rádió Énekkara működik közre, karigazgató Pad Zoltán. Karmesterként Gérard Korstent köszönthetjük, aki sokadik alkalommal jön vissza az együtteshez. „Igen kemény munka után ráébredtem, hogy ez egy szuper zenekar.” - nyilatkozott Gerard Korsten a zenekarról.
„A PFZ koncertjeinek hangjai színes és mégis áttetsző üveggolyókként jelenhetnek meg a képzeletedben: a koncertről hazafelé menet tovább csörögnek a zsebedben, kincsként simulnak a markodba. Ha belenézel a mélyükbe, egyszerre tükrözik vissza a múltat és mutathatják meg a jövőt: új távlatokat nyitnak benned, hogy biztosan célba találj.” - olvasható az ajánlóban.
Elsőként a cél a bérletvásárlás, hogy mindenki ott ülhessen, ahol a legjobban szeret a Müpában: van, aki az orgonaerkélyről a karmestereket szemből figyelve, a pódiumerkélyről a muzsikusok minden mozdulatát lesve, vagy kicsit távolabbról, a zsöllyéből- vagy a középerkélyekről. Bárhol is ül a közönség a teremben, abban biztos lehet, hogy a zenekar öt péntek este OTT VAN 2023|2024-ben is a Müpa színpadán.
További információk a bérletvásárlásról itt olvashatók.
