November 20-án a Hagyományok Házában kerül megrendezésre a Héttorony Fesztivál 2023-as programsorozatának gálaműsora.
19:00 Magyar Állami Népi Együttes - Kolozsvári piactéren
koreográfus: Mihályi Gábor
20:00 Pro Musica Leánykar
közreműködik: Szarvas József színművész aki Makovecz Imre gondolataiból olvas fel szemelvényeket.
Váltsa meg jegyét itt!
Kiss Ferenc művészeti vezető gondolatai a Makovecz Imre emlékét őrző Héttorony Fesztiválról:
Az igényes szórakoztatás mellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a népzene és világzene hazai és külföldi csúcsteljesítményei eljussanak vidékre és a szomszédos országok magyarságához, valamint hogy a zene és építészet szerves kapcsolatára, és lelki gyökereinkre ráirányítsuk a figyelmet.
Az idei programsorozat éppen a felénél tart, számos helyszínre látogattak el kiemelkedő produkciók a fesztivál szervezésében, a fellépők között olyan neves zenekarokat láthattunk, mint a Dresch Vonós Quartet, Básits Branka, a Muzsikás, Szokolay Dongó Balázs, a Triolina Folk, Balogh Kálmán és Szabó Dániel.
A soron következő eseményekért és további tartalmakért kövessék Facebook-oldalunkat és honlapunkat!
A Héttorony Fesztivál csak építészeti programokkal teljes, kiállítások, prezentációk és kerekasztal-beszélgetés várta az érdeklődőket, de hátra van még egy tanulmánykötet bemutatója és további kiállításokkal is készülünk.
A korábbi programok videós összefoglalói itt érhetőek el!
Szabó Dénes karnagy, a Pro Musica Leánykar vezetője mesélte:
Makovecz művészetével, ha jól emlékszem, 1992-ben találkoztunk először. Ez pedig a sevillai világkiállításon történt, ahol mi egy héten keresztül, esténként újra és újra, a híres magyar pavilonban adtunk hangversenyt. Nagy öröm volt ez számunkra akkor. Minden este nagy létszámú közönség gyűlt össze, akik lenyűgözve csodálták meg az épület belső tereit.
Leginkább a gemenci erdőből elhozott gyönyörű gyökeres fát, amelynek a horizontja üvegből volt, így lemosott gyökérzete is jól látszódott az üveg alatt. Az a kérgétől megfosztott fa egészen különleges látvány volt és költői mondanivalót hordozott. A kóruscsalád bármelyik tagjával bárhol is vagyunk a világban, föl szokták tenni azt a kérdést: mi a sikerünk titka? Azt kell hogy mondjam, a titok a Kodály-módszerben van. A kodályi tanítást és hitvallást komolyan kell venni, meg kell annak érteni a lényegét, amelynek a középpontjában mégiscsak az ember áll, méghozzá az embernek a lelke.
Ahogy ő gyakran mondta, az embernek lelki táplálékra is szüksége van, és ezt a zene tudja megadni leginkább. Azon belül is tulajdonképpen az énekhang. Arra is folyton felhívta a figyelmünket, hogy az iskolában folyó ilyen irányú tevékenység vagy munka egyetlen szóban foglalható össze: nevelés.
Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője mesélte:
Egy korábbi Héttorony Fesztiválon már felléptünk a Magyar Állami Népi Együttessel, s maradandó élményt adott a Makovecz által tervezett helyszín. Azt gondolom, hogy Makovecz Imre azon szellemi nagyjaink közé tartozik, akik a hagyományos kultúrából merítve képesek voltak európai szinten megszólalni. Azért mondom így, hogy „megszólalni”, mert azt gondolom, hogy ez a művészet ugyanabba a kategóriába tartozik, mint Bartók és Kodály alkotásai.
Fontos, hogy megismerve, megértve, tudva és szeretve a hagyományos kultúra üzenetét és szellemiségét, olyan műveket hoztak létre, melyekben mindez visszatükröződik. Sőt, ez az, ami inspirálta ezeket az alkotásokat.
A Kolozsvári piactéren című előadásunkat 2020-ban mutattuk be a Kolozsvári Magyar Napokon, ami az erdélyi magyarság legnagyobb kulturális összművészeti fesztiválja. Megszületéséhez az inspiráció Kelemen Lászlótól, a Hagyományok Házának akkori főigazgatójától származik, aki erdélyi lévén ismerte a régi Kolozsvárt, hiszen oda járt zeneakadémiára.
Az alapgondolat az volt, hogy a piactér nem csak az árucsere helye, hanem a közösség és a találkozások tere is, ahol történetek zajlanak, emberek beszélgetnek, ismerkednek… ahol az alkotói fantázia által a történelem is megjelenik. Hiszen így már valami többé – Erdély történetének összesűrűsödésévé – változik a hétköznapi piactér. Ha csak a legfontosabb epizódokat emeljük ki, elkerülhetetlenül az előadás témájává válik Mátyás király, a ’48-as szabadságharc, az első világháború, Trianon, a második világháború traumája és a romániai forradalom is…
Miközben az előadás Kolozsvár és környékének tradicionális zenéit és táncait – legyen az román vagy magyar – köti csokorba egy vásári forgatagban, közben azért távolabbra tekint térben és időben is. Természetesen a zene döntően magyar és román autentikus népzene, de – az időbeli kitekintés miatt – megjelenik a középkori historikus zene lantkísérettel, és helyet kap a „Szép város Kolozsvár” című operett sláger könnyed beidézése is a zenei forgatagban.
A programsorozat a Fonó Budai Zeneház és a Kultúrpart szervezésében valósul meg.
