Ezzel a címmel nyílt a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás Budapesten, 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt.
A „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen” című összeállítást szerkesztette, a tablók szövegét írta: Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, közíró, az MMA levelező tagja. A kerítéskiállítás megtekinthető több hónapon keresztül a köztestület irodaházának Andrássy út felé néző oldalán.
A megnyitó esemény háziasszonya Juhász Judit, az MMA szóvivője volt, közreműködött Rátóti Zoltán színművész, az MMA alelnöke, dunántúli dallamokat játszott Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató, az MMA rendes tagja.
Az idei Illyés-évet keretbe foglalja két fontos esemény – köszöntötte az érdeklődőket a kerítéskiállítás megnyitóján Richly Gábor, az MMA főtitkára. Áprilisban, Illyés Gyula halálának 40. évfordulóján a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Örökség Intézete teljeskörűen felújíttatta a költő és felesége, Kozmutza Flóra Farkasréti temetőben található, 2022 óta a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlékét. Az Illyés-év záróeseménye az utca emberét is megszólító kerítéskiállítás „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen” címmel, amely QR-kód használatával idegen nyelven is megtekinthető.
„Ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós. Illyés Gyula egyszemélyes intézmény volt” – jelentette ki megnyitóbeszédében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az MMA rendes tagja. Csoóri Sándor szavaival: „Korán eldöntötte, hogy a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot.” Így kell nekünk is józannak maradni családban, helyi közösségben, nemzetpolitikában – mutatott rá Lezsák Sándor. „A kiállítás képein átsugárzik az illyési derű – tette hozzá. – Ebben a derűben, józanságban hatalmas életmű született. Költészet, szociográfia, regény, dráma, esszé: Illyés úgy volt a magyar valóság jegyese, hogy mesterien eligazodott, és eligazított bennünket is a múltban és a jelenben.”
Lezsák Sándor felidézte, hogy az alkotó 1979. december 1-jén budai otthonában fogadta a Hetek költőcsoport tagjait. „Velünk volt Kiss Anna, Ágh István, Buda Ferenc, Ratkó József, Serfőző Simon. Több mint két órán keresztül beszélgettünk a költő otthonában, sőt Flóra asszony még vacsorát is készített nekünk. Történelmi találkozás volt. Ez is az oka annak, hogy az 1987-es lakiteleki sátorban – bár akkor már csak lélekben – ő volt a vita erkölcsi kormányzója. (…) A drámai helyzeteket is feloldotta az illyési derű, az illyési korparancs pedig ma is érvényes: a véraláfutásos Magyarországon nem a vakmerőség, hanem a józanság az igazán hősi állapot.”
Illyés Mária irodalomtörténész az Illyés-év záróeseményén elmondta: édesapja közéleti szerepvállalását idézi már a kiállítás címe is: „Minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen”. Illyés a forradalom kitörésekor Miskolcon papírra vetette az évekkel korábban megírt és elrejtett, de emlékezetében őrzött Egy mondat a zsarnokságról című verset. Mindenki ismeri, de ismerjük-e igazán? – tette fel a kérdést az örökös. A kerítéskiállításon látható a vers egyik korai vázlata, amely alapján feltételezhető, hogy az emblematikus sorok ihletője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma lehetett. Ekkor kezdte el ugyanis foglalkoztatni a költőt a zsarnokság működésmódja, logikája.
Illyés Gyula az 1920-as évektől az 1980-as évekig hatalmas életművet hozott létre, amelyet néhány tablón összegezni nem kis feladat – állapította meg Illyés Mária. Ezt a feladatot vállalta magára Gróh Gáspár irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki a kiállítás kurátoraként úgy fogalmaz:1983-as halála után vált igazán egyértelművé, hogy mit jelentett Illyés a nemzet életében. Fejedelem volt – az irodalom köztársaságában. Temetésén akkora tömeg gyűlt össze, amely fölért egy rendszerellenes demonstrációval. Személyében a 20. századi magyar szellemi és közélet legátfogóbb intellektusú, minden műfajában maradandót teremtő alkotója, a nemzet kivételes rangú szószólója ment el: halálával egy korszak is véget ért.
