A szakértők úgy vélik, hogy a példány lehet a Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról című apokrif legkorábbi ismert változata.
Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról egy apokrif irat, amely Jézus Krisztus korai életét mutatja be. A szöveg a 2. században születhetett, a korai keresztény szerzők pedig nem kánonnak, eretneknek tekintették. Az iratot gnosztikus eredetűnek tartják, és merőben eltér Tamás evangéliumától.
A Hamburgi Egyetemi Könyvtár papiruszgyűjteményeinek nemrégiben elvégzett vizsgálata során a kutatók az apokrif egy ritka, 13 sornyi töredékes görög szövegből álló példányára bukkantak – számol be a Heritage Daily. Az, hogy az apokrif eredetileg görög vagy szír volt-e, továbbra is rejtély, első megjelenése után nem sokkal több nyelvre, köztük latinra, etiópra és örményre is lefordították. A fennmaradt töredékek közül csak egyetlen görög nyelvű példány maradt fenn a 13. század előtti időszakból.
A szakértők most arra jutottak, hogy a hamburgi töredék a legrégebbi ismert példánynak tekinthető, és az apokrif legkorábbi másolatát tartalmazza.
Emellett új bizonyítékként szolgál arra, hogy az eredeti szöveg görög volt. „Bár a papirusz mindössze 13 sort tartalmaz, és minden sorban csak tíz betű található, formáját és stílusát tekintve közelebb áll egy későbbi, 9. századi görög változathoz, mint a szöveg korábbi verzióihoz” – nyilatkozta Berkes Lajos, a berlini Humboldt Egyetem munkatársa.
A most vizsgált töredékben a verebek megelevenítéseként ismert történet olvasható. E szerint a gyermek Jézus egy alkalommal agyagból készített madárfigurákat, amelyeket aztán életre keltet.
A kézírás stílusa, az eltérő betűméretek és a többszörös törlések alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a hamburgi példány valószínűleg kolostori környezetben végzett írásgyakorlatok eredménye.