Augusztus 8-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját, amelyen már 6 ország, 15 helyszín, és 50 zenekar vesz részt itthon és külföldön.

Az eseménysorozat arca Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX életműdíjas roma énekesnő. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal.

2024-ben tíz magyarországi városban, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel. Flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dimanizmusa és mélysége egyaránt.

A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is. 

Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során is számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság.

A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét! Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene.

Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot egyaránt.

A 3. Nemzetközi Cigány Dal Napján augusztus 8-án olyan kiemelkedő előadók lépnek fel a magyarországi helyszíneken, mint a Kalyi Jag és Bocskor Bíborka, a Parno Graszt, a Romengo és Lakatos Mónika, Balogh Katesz tánccsoportja, Bódi Guszti, a Kále Lulugyi és a Cimbaliband, Szabó Balázs, a Misztrál, az AMaro Duho, a Gypo Circus, az EtnoRom, Szalóki Ági, a Canarro, a Mosaico Flamenco, az East Gipsy Band, a Khamoro, a Vojasa, a Fanfara Complexa, a MazsiMó-GipsyMó és Lukács Miklós, vagy Ferenczi György. Valamint érkeznek autentikus flamenco zenészek és táncosok Jerez de la Fronterából, zenészek és táncosok Radzsasztánból, a balkáni Boján Krstic Orcestar és a Kristijan Azirovic Orchestra számos további művész mellett.

A külföldi helyszíneken helyi zenekarok és más meghívottak mellett a magyar előadókat olyan neves zenekarok képviselik, mint a Karavan Familia, a Besh o droM, a Romano Drom, Balogh Melinda, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Rostás Mónika és a Gipsy Moods. Külön öröm, hogy olyan nemzetközi nagyságokat is hallhatunk a külföldi helyszínek programjában, mint Ivo Papazov, aki Burgaszban lép fel.

A részletes program és a helyszínek megtalálhatók az igawna weboldalán.