Az idei, immár 33. Művészetek Völgye fesztiválon a Hagyományok Háza ismét a méltán közkedvelt FolkUdvar és a Fűz Népi Játéktér házigazdájaként várta a népi kultúra iránt érdeklődőket.

A helyszínek programjai, csak úgy, mint az eddigi évek során a népzene, a néptánc, a mese- és mondavilág, valamint a kézműves hagyományok révén egy megszűnő, de mégis továbbélő világ létezését és létjogosultságát villantották fel, amelyben nem hogy elfogadható, de egyenesen természetes az internet és a mobiltelefon nélküli közösségi szórakozás, a közös minőségi idő eltöltése.

Ma már nem sokan mondhatják el magukról, hogy a magyar népi kultúra múlhatatlan értékei a mindennapjaik szerves részét képeznék. Ennek ellenére sokakban él az igény és a vágy arra, hogy közelebb kerüljenek a hagyományos művészetekhez, valamint ahhoz az ember- és természetközeli életformához, amelyben a valós kapcsolatok dominálnak.

A Hagyományok Háza FolkUdvarában ismét lehetőség nyílt arra, hogy bárki belekóstoljon ebbe a világba, ha csak pár napra is, hiszen az udvar színes programjai között a tánc, a zene és az ének mellett akár a hagyományos hímzés, a kosárfonás vagy a fafaragás rejtelmeibe is beleáshatták magukat a látogatók. Ráadásul minden korosztály találhatott kedvére való elfoglaltságot.

„A Hagyományok Háza szervezőivel már a fesztivált megelőző ősszel elkezdtük előkészíteni az udvar programjait, számításba véve az előző évek tapasztalatait. Idén például különösen figyeltünk arra, hogy a gyerekek a délutáni alvás után biztosan odaérjenek a nekik szóló előadásokra, illetve hogy azok az elfoglaltságok, amelyek ugyanazt a közönséget vonzzák, lehetőleg egymás után következzenek. A kora délutáni programsáv tehát inkább az ismeretterjesztésé és a játéké lett.

Este hat órától minden nap az adott tájegységhez kötődő tánc- és énektanítás következett, majd esti mese és a koncertek, végül a táncház, amire fiatalok hatalmas tömegei érkeztek idén is, miután véget értek a Panoráma színpad nagykoncertjei, – avatott be a részletekbe minket Hont Angéla, a Hagyományok Háza Kabinetvezetője, a FolkUdvar programjainak szakmai felelőse.

Emellett most egy másik, szintén minden generációt megszólító udvarral is jelen voltunk a Művészetek Völgyében: a Fűz Népi Játéktérben gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálhatták a nekik szóló játékokat és megannyi módon kipróbálhatták ügyességüket a vesszőből, fából készült játékokkal.”

Hont Angéla azt is elmondta, hogy a FolkUdvar hitvallásához hozzátartozik a lokális kultúra széles körben való megismertetésének szándéka is:

„Szeretnénk, ha minél többen megtudnák és megtapasztalnák, milyen sokszínű a magyar népi kultúra. A fesztivál ideje alatt három nagy tájegység, Felvidék, Dél-Alföld és Moldva hagyományaival, valamint utolsó nap a helyi, bakonyi népművészettel ismerkedhettek meg behatóan az udvarba látogatók. A programok fénypontja véleményem szerint az ezekről a területekről származó, hagyományőrző mesterekkel való találkozás volt, akik közreműködtek a kézműveskedésben, a koncertprogramokban, a tánc- és énektanításban, valamint beszélgetésekben is. Ráadásul láthatóan nekik is nagy élmény volt ez az együtt eltöltött néhány nap.”

A FolkUdvar és a Fűz Népi Játéktér sikere számokban is megmutatkozik: a látogatók több mint 55 órán át mulathattak a Hagyományok Háza által szervezett táncházban, illetve folkkocsmában; összesen 40 népdalt tanulhattak meg 4 tájegységről; 13 zenekar játékát élvezhették testközelből; 19 mesét hallgathattak mintegy 12 órában; 20 órányi terjedelemben 20 szakértő tudásából meríthettek a népi praktika, gasztronómia és szabadegyetem programokon; nem kevesebb mint 600 szárduda készült a Fűz Népi Játéktéren; végül, de nem utolsósorban a FolkUdvar legidősebb közreműködője a 89 éves apátfalvi Vígh Antal kosárfonó volt.

A Hagyományok Háza a nyár során még további fesztiválokon vesz részt, amelyekről bővebben a honlapon lehet tájékozódni.